Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

Tehát Barátitokhoz folyamodtok - e szen- vedéstekben? Hogy valaki baráttyának szenvedésében enyhítő részt vegyen , annak valóban nemes, érzékeny szívvel , és alkalmatos tehetséggel kell bírni ; mellyeket ritkán találhatni mind együtt. Hogy barátunkban méltán helyhesztessük bizodalmunkat , szükség annak ollyannak lenni, kinek éjjel, nappal nyitvaál- Jyanak jótévö karjai elfogadásunkra ; s kinek erkölcse a’ visszás csapások által még inkább kifejtődzék, mint a’ tűz* szikra az aczélnak ko- czintására. Ah ! de nem mind annyi féniksz-e az illy valóságos Barát, mellyet annyit emle* getni, de nem láthatni. A’ krónikák’ néhány kotetit szükség által olvasni, míg egy barátság' csudájára , Jonáthásra és Dávidra , akadhatni , kiket az üldözés és önnön haszon, nem hogy megkülönözött volna, hanem inkább öszve szövetkeztetett. Addig ellenben ezer olly barátságokat találni, mellyeket a’ szerencse szerzett, 's a' bal sors feloldozott. Meddig a' szerencse sugározza a’ házodat, míg jó reménységet mutatsz az általadvaló előmenetelre ; még készen áll asztalod a’ vendégek' elfogadására : addig barátod az egész világ. De ha házod ködbe borúi; kihűlsz előbbi tisztedből ; megszu- kűlnek értékeid; elfogynak barátid is. Ha te nehezen felejted-is el számtalan esküdtt fogadásaikat , ők ellenben könnyen megfeletkez- nek mindenekről. Ha még fejet hajtanak; ha szemedbe mosolyognak, ez csupa szineskedés vagy erőszak: tégy bár próbát; folyamodj hozzájok ; immel ámmal tovább adnak kéréseden. Réntelen lész Dávidnak panaszszira fakadni: ,,Nyomorúság epeszté szívemet, és vár- ,, tam , a’ ki eggyütt bánkódnék , és nem volt; ,, a’ ki megvígaztalna , és nem találtatott,“- 39 -