Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1
Tartalomjegyzék
— ip3 —> ,, ki; a’ szűk előtt mintegy üveg teíiger haSon* ,, ló a’ kristályhoz; lehorülnak vala a’ huszon- ,, négy vének a' királyiszékben üio előtt; le* „teszik vala az ő királyi koronásokat azon szék „előtt ’s a' t.”— Soha egy emberi elme a'mindentudásnak mivoltát így kinem fejezhette. U1 a’ mi Istenünk nyugodalomban kormányozó székében; onnét küldi a’ villámlásokat, és menydörgéseket alkalmatos időben; és mintegy tükörben forognak előtte minden ügyeink , Ő tőle függnek a' koronák , hatalmak , sat. Mi emberek , mindeneket nem tudhatunk : mivel véges és határozott érzésünk csak kevés, 's bizonyos tárgyokra oszolhat, mihelyt többekre vettyük egyszer'smind figyelmünket, a’ mi látásunk elhomályosodik, tudományunk felzavarodik, érzékeink könnyen kifáradnak! mivel határozott testi szerszámokhoz vannak kaptsolva. Az Isteni elme más tulajdonságokkal bírván, mintegy kristály - tükörben nyilván, fáradság és öszvekeveredés nélkül tapasz- tallya e’ világ’ állapottyával és változásival az ő jámbor szolgáinak mindennemű ügyeit. K. H! melly nagy enyhítő igazság ez; az Isten tud mindeneket ! Atyánkfiainak igazságtalan velünk bánását ; irígyeinknek rágalmazást; ellenséginknek minden czinkosságit; Ínségünket, ő tudja tökélletesen. A’ Fejedelmek nem tudhattyák gyakran a' mit szenvednek alattvalóik; mivel emberek. Az ő szemeik és füleik elől elháríthatni a’terhelteknek bajjait ; mivel ők másoktól függnek. Az Istennél másképp van a’ dolog. Az ő bélátásának lénnyé befoglal mindeneket; ez a’ szem nem aluszik soha ; nem függ ő senkitől. A’ mi állapotunk, szükségünk, viszontag águnk foglalatoskodtat- tya azt szüntelenül. Melly édes vígasztalás Egyházi^Beszéd. /. Rész.
