Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

— iS6 —•

czol, a’ testi gyönyörűségeket, és kívánságokat fojtogattya, a’ természeti hajlandóságoknak helyt nem ád : meglehet, hogy az emberek buzgóságból , vagy dicsekedésból követik azt, erőszakot tévén magokon: de hol azaz ember, a' ki egy kemény, és szabad kényéiu- ralkodónak igáját nyakából lerázni ne törekedjék ? Hol az az ember, a’ ki holtigvaló .fogságba vesse értelme’ ’s szíve’ szabadságát? 'S nemde a’ legvirágzóbb emberi társaságoknak, és szerzeményeknek , mellyek ügy tetszett , hogy győzhetetlen hatalmon épültek, végére járt az idő ? A’ régi leghíresebb országoknak alig van fenn többé a’ hirök ; ama roppant városok , mellyek leomlottak , dűledé- kökkel fénnyöket elboríták. Ihol, úgymond, minden emberi szerzemények’ sorsa; szint olly múlandók azok is mint az ö szerzőik. Jésus’ szerzeménnyének se lesz nyilván külömb a' sorsa. Bár melly érzékeny , és jeles legyen vala- melly spectakulum , de csak ugyan egyszer u- tóllyára jo az a’ játékszínre. így kell vala magunknak is okoskodnunk hajdan Jésus’ Reli- gyiójáról.

Azonban mi töténik?A’ Jésus' Religyiója állhatatos marad, és változás nélkül fenn áll szinte a’ mi időnkig. A’ Római birodalom , mellyben elejénten feltetszett, nincs többé, az o országa pedig most is fennvan; ama törvények s szerzemények , mellyek véle egv idős- sek voltak, meghanyatlottak , az ö törvénnyé, és szerzeménnyé változás nélkül most is uralkodik. Köröskörül mellette minden leomol- van, elmúlván, ő ellenben olly tős gyökeres nemességre tett szert, mellyel egy hatalom se dicsekedhetik. Minek tulajdoníthatni ezen rend- kivülvaló állhatosságot egyéb az Istennek , ki azt 4