Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

mint a' nagy tengert egy lyukacskába meríte­ni akarni. Mert: hatalmas Királyok, Fejedel­mek e ezek a tizenkét férjfiak , hogy erőhata­lommal fogjanak a' világ' hódításához? Távúi se; együgyű, alávaló halászok többnyire. Av- vagy : híres világi Bölcsek, és nagy elmék-e, hogy ékesenszóllássokhal, és okosságokkal ma­gokhoz vonzák az embereket? Távúi se; ta- núlatlanok ők, kik csak bállójokhoz, és kézi művökhez értenek. Vagy talán gazdagok , és sok kincsekkel bírnak, hogy azokat okkal mód­dal kiosztogatván, követőket szerezzenek ma­goknak? Távúi se; nincs semmijek , nem is kívánnak semmit; részszerént mások’embersé- géböl, részszerént pedig kézimunkájokból él­degélnek. Vagy talán fegyver ellenvalójok va­gyon , hogy az ütés verés ne árthasson nékik ? Távúi se; késérjétek őket tartományról tarto­mányra , az ő véres nyomaik útat mutatnak néktek. A’ fájdalom szint úgy fáj nékik is mint másoknak ; a' keresztfánn , a’ pallos alatt, kínok köztt adják-ki leiköket. Vagy talán e^y helyen húzzák - meg magokat,- hogy öszvesé- gesen védelmezzék magokat? Távúi se; egyik egyik sarka felé megy a’világnak, másik más­felé ; hogy válhattak volna egyébként az új világ' oszlopivá? Vagy talán csak a’ falukon, vidé­keken keresnek ők magoknak követőket? Tá­vul se ; a’ világ’ legfőbb városiban is keresked­nek ők, Rorintusban, Athénében , Rómában. Vessük szemeinket aranyszájú sz. János­sal ama' Apostolok' fejedelmére Péterre. Me­ntien láb’, egy pástal, táskával és bottal mendegel ö. Hová hová Kristus' Apostola? Rómába úgymond. Mivégre? Hogy bálványo­zását megrontsam , babonáskodása’ útálatossá- git megszűntessem ,'s ama világ’Aszszonyát a* — 154 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom