Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

a' mí tiszta és vér nélkül való áldozatunk ’s a' többi. Dea' Jésus'erkölcs-tudományának legna­gyobb tökélletessége abban áll , hogy az fedhe­tetlen példa adással megerósíttetett. Valakik a’ világi bölcsek közül mint erkölcs mesterek csu- dáltattak , mihelyt a’ példa adásra kelt a' do­log , hajótörést szenvedtek, messze elütvén é- letök rendje által szabásaiktól; eggyet se mu­tathatni elő , ki némünémü gyarlóságokkal czé- geres ne lett volna. Hányadik Filosofus enge­delmeskedik maga magának, és fogadszót ön­nön vallásainak? monda Cicero. (Tus. quae. 1. 7.) Illyen az ember ! Ez az árnyék azonban nagy homályt vet a’ törvényre is. — Az eggy Jésus az, ki tanításit élete rendjével is meg­bizonyította, sőt többet cselekedett , hogy sem mondott; eggy ő, kiben nem csak semmi gáncs, hanem az emberi gyarlóság’ leg kisebb színe se tetszikki. IVlinémü emberi gyarlóság volna az, melly Jésus’ erkölcs-tudományát bé- szeplősítette volna? A’ könnyebségre és gyö­nyörűségre való hajlandóság-e? A’szegény és üldöztetett születés; a’ vándorló és fáradságos élet; a’ sanyarú szenvedés, és kínos halál volt az ó része „szegény vagyok én, és munkákban ifjúságomtól fogva “ e’ szavakba foglalá Dávid az ö egész életét (87. Zs. v. 16.) A' nagyra vá­gyás-e ? Csak a’ keresztnek halálára vágyott ő ; a’ kínált thrónust el nem fogadta; csak azok­nak mentő elejbök, kik kardokkal és durun- gokkal jövének ellene ; és futa azok elöl, kik királlyá akarák tenni. A’ saját haszon kereset- e? Ama szemérmetes mezítelenség, mellyben meghala; ama idegen sír, mellybe tétetett holtt teste; e volt egész nyeresége, mellyet szerzett maganak , három esztendők által szám­— 140 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom