Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

közönségesen , hogy igazsággal viseltessünk ininyajokhoz , hogy a'mit magunknak nem kívánunk , másoknak se cselekedjük.

Azon kötelességek' említésére lépjünk-e, jnellyeket szabott az eggyes társaságok’ elrendelésére*? Ezek közti első és legfőbb a’ házassági társaság. Nem elég, hogy ő a’ házasságot eredeti méltóságába viszsza hely hézteti, hanem még szentséggé-is emeli, ’s ama szűz és elvál- hatatlan szövetségének jegyévé teszi, mellyet kötött Anyaszentegyházunkkal. így szentelé- meg születésünk’kútfejét-is. Azon engedelmet, jneiiy 1 a' népesülés’ végett hajdan, a’ ki a- kart, több feleséget is vehetett, ’s azon türö- delmet, mellyel a’ zsidóknál megszenvedtetett az Ő nyakasságokért, hogy feleségektől elválván mást vehessenek ; eltörölte ö végképpen. Meg nein engedvén a’ többekkel való közös- ködést , a’ szerelmet, ennek terffygszeti tulajdonsága szerént, eggy bizonyos személyhez határozza, és két eggyesült sziveken Viralkod- tattya ; hogy ezen eggyesség által 3’ házasok’ és testvérmagzatok közit való békességet erős lábra állíttsa. Nem hagyván, hogy ap egyik há- zos fél a’ másiktól elválhasson ennék éltében, azon természeti kapcson kívül, mellv a’magzatoknak szeretete , a’ hitnek letétele által - is el-válhatatlanul mintegy öszve forrasztja őket. Minekutánna a’ házasságot elintézte, a’ mint eleyéntén rendeltetett, ’s ezen emberi nemünk* fő szövetségét erőssé , és minteggy örökössé tette ; valóban olly jeles és becses ábrázatot adott annak, melly az emberi természetet becsben tartya , a’gyarlóságot megkémélli, a’ mértékletességet eszközli, és a’ testiséget megzábq-, fázza, —*

— 134 —