Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

121

emelkednek ; semmi világi tekéntetbol nem szövetkeznek ok Jésussal , ezen újonnan született Királlyal ! Mert: a’ mint mond aranyszájú Sz. János , mi köze volt Persiának Juda Rirállyá- val? Mit igérhetének ők magoknak egy bölcsőbeli Király tói, és annak szegény Annyától? Vagy Attyok’ pártfogására és szövetségére szo- rűltak-e? Vagy azt gondolták-e, hogy megköszöni a' kisded ajándékjokat, mellyröl semmit se tud; és viszszaszolgállya fáradságokat,melly az ö korosodásáig feledékenységbe mén vala? Vagy Jicsőségök’ kiterjesztése forgott-e eszök- ben ? Nem, nem! ezen Juda' Királlyát önnön magáért keresik-fel csupán; nem hogy ő tőle kérnének valamit, hanem inkább ők ajándékoznak néki királyi adományokat; hivatallyok forog, eszökben, nem nyereségök ; semmi más haszonra nem vágynak ők , egyéb , hogy ötét feltalálják, imádják, és hódolhassanak néki. Ezen nagy lelkiségükből is tehát az ő Isteni maiasztal hív együttmunkálkodássok tündöklik-ki.

Valóban: e’ sz. Királyok’ hívsége méltó káihnztatása volt az Israel népe’ hitetlenségének. Ok egy mennyei jel’ feltűnésére talpon vágynak; alig veszik észre serkentetésöket, már indúlnak; alig hívattatnak , már szót fogadnak; nékik tudni éshinni; hinni és tellye- síteni: mindegy volt. ,, Ráttuk a’ csillagát, és imádni jöttünk ötét*4: mondanak ők. — Ellenben egynéhány ezer esztendők’, sőt világkezdetétől fogva esett számtalan jelenések szolgáltak a’ Zsidók' hívására: nem lehetett - e tolok reményleni, hogy mihelyt ezen igérte- tett Messiás' születésének híre futamodik , egész Israel tapsol és vígad örömében ; az egész nép születése’ helyére Bethlehembe tóidul; a’ Papok egyre Sionnak magasztalásávalzengedezni log-