Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1

Tartalomjegyzék

— io4 — net : ez lészen első ; ez adgya meg kívánt nyu­godalmát bűnös lelkűnknek : ez lészen máso­dik része beszédemnek. igazságnak lelke! éleszd az én szívemet; old * meg rebegő nyelvemet, hogy Isteni hi­tünknek, ezen gondviselés’ leg drágább aján­dékának , méltó szószóllója lehessek! Figyel-' znezzetek. Melly vakoskodás, kétség, és bizonyta­lanság légyen, velünk születtetett állapotunkra nézve, azoknak sorsa, kik a’ gyarló , késedel­mes, és csalfa emberi észnek veszérlésére ha­gyattalak csupán, ha a’ régi pogány nemze­tek’ példájából nem tudnánk-is, hitetleneink­nek tapasztalásából látnánk nyilván. Kistus Urunk’ hite mind ezen emberi bi­zonytalanságoknak eggyszerre véget vet. Vi- lágoskodtattya előttünk fényes fáklyáját, és bi­zonyosokká tesz minket, hogy vagyon Isten , eggy legtökéletessebb valóság, ki engem’ez é- letre hozott; kit azért én mint Uramat tisztel­ni, mint Atyámat szeretni, mint igaz bírómat félni tartozom. Ez utánn magamra veti fén- nyét,és lelki esméretemre mutat, hogy azt kövessem, ama belső törvényre , mellyet maga az Alkotó írtt szivembe, hogy megtartsam ,és vele ellenkező indúlatimat megzabolázzam. Tovább: ember-társaimra viszen , kik az Isten­nek képei szintúgy mint én ; azért bár miképp’ megbántottanak-is legyenek,mégis kedvellyem, tisztellyem , és becsüllyem őket. \S mi; végre mind ezekkel? Az én tökélletes boldogságom­ra , ha hív leszek. így tudósít minket a’ hit az Istennek minden tulajdonságiról , természeté­ről, titkairól; az eredetünkről, czélunkról, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom