Fejér György: Mostani idők' szükségeihez alkalmasztatott vasárnapi, ünnepi, és alkalmatosságbeli beszédek. 1. rész (Pest, 1818) - 44.272.1
Tartalomjegyzék
lyában ingyen; Jésus Kristusra hagyván minden munkálkodást és veszödséget. Az az: kiki kívánna örök boldogságára szert tenni ; de egy sóhajtás által, melly vétve kitör szívókból; az egy keresztség által , mellyhez ingyen jutottak ; a’ csupa keresztény katholikus név által, mellyet megnem érdemlenek ; vascy a’ sovány Mise- halgatással, mellyet szokásból gyakorolnak ; csekély imádsággal, mellyet hébakorba elmondanak ; ebből áll az ő eltökéllett, igaz , és valóságos akarattyok. — Megne csalatkozzatok : ti csak úgy akarnátok üdvözűlní, ha magatok nélkül meglehetne; magatoktól igazán nem a- kartok ti! — A’ mennyire tőletek kitelhetik , magatoktól is akartok ti; mondatok tovább. De mi telik-ki a’ ti kényességtekre és tunyaságtokra nézve ?! Noha a’ ti erűtekre és alkal matosság- tokra mi kinem telhetnék í! Nem de mihelyt a’ nehézségek’ meghaladása, az akadályok’ elhárítása , az ellenséggel való megbékűlés , és magatok’ meggyőzése kívántatik: azontúl kinem telik többé tőletek üdvösségtekben járó kötelességtek. Ideig óráig akartok, és a’ késértet’ idején eltávoztok (Luk. 8 : v. 15). Az Istenfia saját vérét se kémélli üdvösségünkért: 's mi. kényes tunya emberek!------Ah! pedig az Isten nem kívánnya, hogy egyetlen egy csep vérünkbe tellyék az; nem kívánnya, hogy vagy a' kereszt’ halálával , vagy a’ mártiromsággal tegyünk szert örök boldogságunkra. Megelégszik ő , ha csak kevesebbekben gyakorollyuk is magunkat; ha úgy é- lünk mint emberek és keresztények, ha rajta vagyunk, hogy e’ becses nevet méltán hordozzuk. Azonban melly ritkák az ollyanok , a* kik csak ezekre is reá szánnák magokat. Hányán vágynak talán a’ jelenvalók köztt is , kik — 99 — 7 *
