Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
98 tTj Test. Könyv megvan benne. Lásd Mathael Praef, ad Épp. Cath. p. XXX. Ugyan tsak- Mathaei említi Cod. Lat. 2. perg. XII. Század. IV Ev. említi Lukátsra Lat. 3. a’ Menny. Jelen. Lat. 4. 5. 6. Alter megnézte a’ Bétsit n. 267. szépenn írva van; megjobbította, és a’ P. P. való marginalis Jegyzésekkel, és a* sor közibe írtakkal felékesitette Marianus Scotus, Saec. XI. benne vágynak a’ Szent Pál Levelei. / **** * Nevezetesebb kiadási a’ Complutumi, ( 1517. mely újra kiadódott Norimb. 1527. 29. g-vo.); az OsianJeré, (1522. Norimb. in 4. ) a’ Robertus Strphnnusé ( 1523. N. T, 5523. Bibi. utriusque Test. azutánn 1732.—34.—40. mely legjobbnak tartatik ). N. T. 1545. Bibi. integr. —45. —46. —55. -57.)- J°b. Erne- diet üsd (Páris. 1541. Föl. 1364.). Isidorus Clariusd, (Vénét. 1542. föl. 1337.); a’ Lova- nini Theologusohe ; kivált a’ Hentene. (Lov. 1347. Franc, ad Moen. 1366. föl. et saep. rep. -recogn. Lov. 1573. III. 8- 1380. 4. ’s a’t. Ritkább kiadások pedig 1462. és 1472. Mo- guntziai. 147 i. Római g. kiadás. Norimb. 1475- töl 1301-ig. 1476. Nápoly. 1475. Vénét, és 1476. ismét 1496. Bres. 1504. J306. 1307, 1312. Paris. 1311. Vénét, ’s a’ t. •2. sí1 Gothus Fordítás, §. 43. A’ Gothusok; kik régentenn a’ Borysihénes melleit , azutánn Napnyúgotra, a’ Hómat Tartományokban« , a’ Duoa mellett, a’ IV-dik Szazadban« pedig a’ mai Oláh Országbann , laklak: Ülpinlás (íródik Vulphilás , Urphilas, Gilphulasnak is) Püspök j ö k 1 ó l vették, mind az A B C-jeket, mind a’ Biblia fordítását, a’ IV-dik Szá- zadbaott. — /tz Uj Testamentom Gothus í ordításának tsak darabja jutott a’ Tudój4z Üj Testamentom
