Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
74 Az Új Testamentomi §. 35. ISemely nevezetesebb Kézírási az Üj Testament ómnak: 1. Az Alexandriai Kézírás, öreg betűkkel van írva, accentusok és spiritusok nélkül. Ezt Wetstein és Griesbach, a’ Critica kiadásaikbann A. betűvel szokták citálni. Tartódik ez a’ Kézírás Londonbann, a’Brittanniai Museumbann, IV. Darabbann. a’ három elsöbenn van az O Testamentom, a1- negyedikbenn az Új Testamentom. W«>i- de kinyomtattatta ilyen titulus alatt: Ao- vurn Testamentum Graecum, e Cod. M. S. Alexandrino, qui Londini in Museo Brit. adservatur. descriptum a IVoide. Land. 178Ő. in Föl. Woidii notitia Codicis Alex. cum variis ejusdem Lectionibus omnibus recu- dendum curavit, notasque adjecit Spohn. 1788. in 8-vo. — Csonka ez a’Kézírás, kezdődik Mat. XXV. 6. Hézak van Ján. XVII. 50. VIII.52. Néhutt az Alexandriai, kivált a’ Pál Leveleibena; néhutt pedig a’ Nap- nyúgoti Recensióval egyez; néha pedig, a’ mint Griesbach megjegyzette róla, mind a’ kettőtől kiilombözik. Azt tartják e’ felől a’ Kézírás felől sok Tudósok, hogy ezt a’ Nicaeai Gyűlés tájánn, 323-dik esztendő körűi írta valamely Theclás nevű Egyiptomi Aszszony, és Hesychius megigazította Ale- xandriábann. Innen vitte Cyrillus Lucaris Constantzinápolyba, 1628-bann ; a1 honnan Roe Tamás által az Angliai Királynak I. Ká- rolynak ajándékba küldötte. Simon Richárd , ki a’ Kézírásokról, a’ több Tudósok között, jól írt, megesmérte ennek a’Kézírásnak régi voltát; de azt állította, hogy nintsen olyan régi, és nem lehet a’ Nicaeai Gyűlés idejére vinni. Több Theclás nevűek voltak , nem
