Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

272

T 6 I d a I é h>

cája; bizonysága a’ Lenfant Új Testamen- tómra való Bevezetése; kiváltképpenn a’ N. Igeni Prédikátor Bőd Péternek magános munkálkodásának szüleméoyi, a’Biblia Históriája, és a’ Sz. írás értelmére vezető Lexicon.

A’ mi Hazánkfiainak az Exegelicá- bann írt és kinyomtatódott munkáikat nézi: az, mind öszve is igen kevés. Melynek nem ez az oka, mintha nem lettek volna alkalmatosok a’ munka írásra: hanem, hogy nem volt ntódjok azoknak kinyomlat- tatásábann. Sok munka Kézírásbann maradt. Hogy pedig annyit nem írtak, a’ mennyit írhattak volna: ezt az okát is gondolom. A’ Protestáns Tudósaink, Prédikátoraink , megszerzették, a’ kiknek jobb módjok vólt benne, a’ Német, Hollandus , Hei vetus , Anglus, FrantziaTudósok Commentariusit, ’s egyéb, Exegeticára tartozó munkáit. Ezek a’ könyvek adódtak itthonn által másoknak. Ebből bővítették, szerzették meg az Exegetai «sméreteket. Ez a1 Tudományra nézve elég. de nem elég a’ Nemzeti Literaturára. E’ mellett, többet kell tsinálnunk, mind a’ nyelvért, mind a’Hazafiakért. Azért, a’kiktől telik, fogjunk hozzá. Mi Nemzetet teszünk: magunk is formáljuk Tudósainkat.

A’ mi nézi a’ Bibliai Textust. Ez Magyar Országonn a’ Keresztyének között ki nem nyomtatódott soha; annyival inkább a’ Critica szerént meg nem néződött az eredeti Textus. De nints is benne mód, nem is volt soha. Mert a’ mely Kézírások a’ Mátyás Király Bibliothecájábann voltak, azok elvesztek, széllyel hordódtak. A’ Gyula Fejérvári Bibliothecábann lévők is, melyek, között nevezetes Kézírások lehetlek, «leljek