Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

nézte az Új Testamentummal, mint ezt előtte Béza tselekedte v-ólt. A’ mi az Üj Testamentomnak tulajdona, azt Grotius kezdte legjobbann kimutatni; az Új Testa- mentomi íróknak írásbeli, és okoskodás- beli, és valamit próbáló módjokat meg­jegyezni; az üoiversalékat a’ Particularék- tól, a’ Helybélieket, és időre tartozókat, locale, et temporale, megkiilömhöztetni. ’s a’ t. Már Turretinus ezt mondotta volt Grotiusról, hogy néki legnagyobb érdeme van, minden Tudósok között, az Új Testa- mentom Phrazesére, vagy Grammatikájára nézve. Az Új Testameutom ilyen jó Ma­gyarázójává Grótiust, ez a’ kettő tette: i. A’ régi Görög es Deák íróknak olvasá­sa, és értése. 2. A’ ’Sidó írókkal, kivált- képpenn pedig az Ö Testamentomnak Gö­rög Fordításival való megesmerkedés ; ezek­hez vévénn a’ régi Ekklé’siai Tanítóknak is Írásit. Az Evangyállomokat nagyobb tökél- letességgel magyarázta, mint a’ Leveleket; azok között is iegtökélletesebb a’ Máté Evaogyélio mának magyarázat ja. Kiadódtak a’ Grotius Magyarátzati az Új Test. idio. 1646. 1650. Amst. III. Tom. azutánn a’ CVz- tici Sicri, és a Calovius Biblia Illustrata- iban , és Erlangábann Windheim által, 1755—57- >n 4- — Egy egy Uj Testamen- tomi Könyveket kik magyaráztak? ezt a* Bibliai Literária Históriábann adom elő. Itt tsak az öszszeszedetí Commentariusok- ról, és a’ Commentariusokból vejendő se­gítségről, és az eböenn való vígyázásról szóllok rovidedenn. 236 Keresztyen Magyarázókról. 5- 44-

Next

/
Oldalképek
Tartalom