Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

217

Caesariai Eusebius is, hanem ez inkább Históriai és Polemizáló mint Exegetai munkáiról híresedett el. A’ ’^oltárokra , ésÉ’sai- ásra való Commentáriusit kiadta Montfau- con. Ezekbenn van valami jó is: de nagy baja volt Eusebiusnak ez, hogy ’Sidóúl nem tudott. A' Mystica Magyarázatot tsak azért is követte, mert a’ ’Sidóknak akarta bedugni szájokat: ezért vitt mindent a’ Próféták írásibann, a’ Krisztusra, és az Ek* felé’siájára. Nem is lett volna tanátsos akkor elhagyni ezt a’ módot: mint a’ Theodorus példája mutatja, kit kárhoztattak azért , mert azt tanította, hogy azok a’ jövendölések , melyek azoknak tartódnak, história szerént nem a’ Messiásról szólia- nak, hanem reáalkalmaztatódhatnak. Ugyan ebbenn a’ Századbann élt Athanasius is, ez is inkább Polemikája által lett híressé, mint Exegesise által. Hogy Athanasius is, abbann, a’ mi Exegetica munkája van, az allegóriát kereste és követte, mutatja tsak ez a’ példa is: Mát. V. 29. Ha szemed, vagy kezed megbotránkoztat, vájd ki, vagy vágd el azt: érti a’ Püspökről, az Ekklé- 9siai szolgáról, ás annak kitétettetéséröl. Az Ariánusokkal is nem olyan Szent írásbéli Helyekből vetélkedett, melyekbenn az a? Tudomány, melvet előadott, nyilvánn van: hanem az abból kihozott következésekből.

Basilius Magnus, és a’ ke't Gergely is, híres Görög Tanítók voltak (Nazianz, és Nyssen); de ezek inkább Rhetorok vóltak, mint Biblia Magyarázók. Origenest követték abbann, a’ mi nékik tettzett; a’ mi pe- idig nem telizett, megváltoztatták. — Job« O 5 bann-Ä Keresztyén Magyarázókról,