Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

vevó'dött ez a’ Tudósok kedvéért készítő- dött könyvekbenn is. Az Antiochiai Oskolábann tanúit Ke­resztyén Tudósok átaljábann szóllvánn job- bann ragaszkodtak a’ betű szerént való ér­telemhez, mint az Alexandriai Catechetica Oskolábann neveltettek. Mert ezek főkép- peon a’ mysticus értelmét keresték az írás­nak. Az Alexandriai Oskolából került ki a’ 111-dik Századbann: §.30. Origenes, a’ Clemens Tanítván­nyá, a’ ki 1. Minthogy a’ Külső' Görög írók ma­gyarázása utánn kezdett a’ Biblia világosí- tásához, és Grammaticát tanúit, tanított is; jobbann értett, mint az előtte való Ek- klé’siai Tanítók a’ magyarázás jobb mes­terségéhez. Kiváltképpenn pedig azért, mert 2. Nem tsak Görögül tudott, hanem ’Sidóúl is: a’ mit mutat a’ Hexaplája: mely nyelvet sem a1 Tanítója Clemens, sem más eló'tte élt Tanítók nem tudtak. 3. Az Ó Testamentom Critieájához is értett, a’ mit mutat ugyan tsak a’ Hexaplá­ja. Az Üj Testamentommal is Critica szerént bánt: midó'nn ennek Textusát megvi’sgálta. A’ Magyarázás másik részébenn, t. i. a’ Hely értelmének kikeresésébenn, és meg- erősítésébenn, mire ment Origenes, látszik ugyan fsak a’ Hexaplájából, melybenn nem tsak a1 Hermeneutica közönséges fundamen- torna van megvetve, hanem az egymás mellé rakott Fordítások nagyonn segítették a’ szók értelmét, és Commentarius helyett voltak. De látszik ez még inkább a’ Scho- Honiból, melyeket írt, és a’ Homiliáiból, és Si4 -A Keresztyén Magyarázókról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom