Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

208

liai Helyénn megállapodik, és ott az Er- kőltsről, a’ Szentségről gondolkozik, és azt vi’sgálja: mitsoda kötelességeket hozhatna elő azon Helyre. Az ilyen Értelem Lelki Értelemnek ( Pneumatica Interpretatio) is mondódon. Mert az, a’ mi test, sensus Literae, és Literalis, a’ Lélekre fordítódott. Ha a’ földi dolgoknak alkalmatosságával, a’ Magyarázd, az Jígi vagy Meny- nyei dolgokról beszéilett ; a’ világi életnek javait elhagyvánn, a’ következő élet boldogságáról szóllott, és tanított: ekkor sinago- gia szerént magyarázott, abduxit animum, ét admonuit de animo ad coelum elevando. Ezt írja Jósef Historicus az Archeológiájának Elöljáró Beszédébenn: ,,In explicandis „ Mosis legibus non est subsistendum in libera: sed Theoria esi addenda, elevan- „ dusque est animus, vel ad moralia, vel „ad coelestia.“ Kiváltképpenn Éhilo követte ezt a’ Magyarázás módjái, a’ ki könyvet is írt de allegoria legum. Nevezték az ilyen Magyarázás nemét Sublimenak (t0 v^lnAott) is. Mert a’ földi alatsony, látható dolgoktól felemeltetett az elme az lstenbenn lévő felséges és láthatatlan dolgokra.

Ide tartozik végre a’ Alysticai Alagya- rázás is. midőun a’ szóknak értelme könnyű és szembetűnő, vagy nyilvánnvaló; még is a’ mélységes gondolkozás által, titkos, elrejtetett (Görögül /uvg’JKGs) értelem adódik azoknak, p. o. az Énekek Énekét az Ekklé’siáról és a’ Krisztusról értik. Ezek az Értelmek így külömböztetődnek meg; hanem még is sokszor, mint ugyan azont jelentők, allegorice interpretari, mystice, troP°jT Al a gyár ázás