Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

§. 23. 8. Az Apocryphus írások utánn, hasznokat lehet venni más egyéb ’Sidó íróknak is, kik vagy Görög vagy ’ Sidó nyel- ve/2/z írtak, és abbann az idóüenn, rí/gy egy kevéssé kesöbbenn éltek, mely benn az Új Testamentom íródott. Ilyen írók:

1. ’Sidó Jó'séf Historicus, és Philo % kik Görögül írtak. Ezek, minihogy egy idő- benn éltek az Üj Testameotonu írókkal, ezeküek írásit jobbann világosíthatják, mint ba újabbakat hasonlítanánk öszve a’ régiekkel. Mind a’ kettő tisztábbann írt ugyan Görögül, mint az Uj Testamentomi Írók. Philo nevezetesenn, a’ Plató és a Demosthenes írása módját követte; mindazáltal némely szóllasokbann világosíthatja ez is az Üj Testamentomot, a’ mit példákbann megmutatott Carpzow, Helmsladti Professor, ilyen Irásibann : Exercitationes in Epistolas Pauli ad Hebraeos ex Philone -Alex. 1730. és, Stricturae etc. in Epist. ad Rom. 1758. Flores Philoniani. IVetstein azt hitte, hogy Pal olvasta Philót: hihetőbb az, hogy nem olvasta; mert más stilusa van Palnak, nem az a’ mely van Philónak. Hogy pádig egyez vele némely szókbann, és szóllások- bann , ez az oka, mert egy forrásból vették. Philo az Alexandriai Fordítását követi az O Testamentomnak, nem a’ ’Sidó Textust. Eoesner és Kühn öszveszedték azokat a’ szókat és szóllásokat az Uj Testa- mentomból, melyeket a’ Philo írásiból lehet világosítani. Observ. ad A. T. e Philone -AI. 1777. Spicii. 1785» Krebs pedig a* jó’sef Hist. írásiból. 1755.

Philónak a’ szókonn kívül hasznát lehet venni ebbenn is, hogy úgy szokta a’

dől-Az Új Test. Helyek érteim, v. hasznavét. 189