Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

>84

Az Ö Test. Alexandriai

ták ugyan már ezt némelyek, a’ többele közölt Thend. Bdza; de legjobbann tsele- kedte ezt Grotius; kinek példája sokakat felserkentett. Voltak olyan Tudósok is, kik az Üj Testamentomi ’Sidós Görög szól- lásokat ebből a’ Görög Fordításból világo- síiották, részszerént az abból vett példák által; hogy nyilvánn valóvá lenne az, bogy mit jelenlenek a’ ’Sidó nyelvbenn a’ Görög szók; vagy az által, hogy azt megmutatták, mi módonn ejtődík ki a’ ’Sidós Görög, a’ tiszta Görögség szerént.

(Henr. Michaelis de usu 70 Interpr. in N. T. 1715. Schwarzii Obs.* de Stilo 70 Interpr. adjectae Olearii libro de Stilo Nov. Test. 1721. —- Schmid. Vers. Alex. opt. interpr. libr. N. T. praesidium 1763—64.)

Tudni kell az Alexandriai Fordítókról e1 következőket:

1. Azok a’ ’Sidó szót az Etymologia szerént fordítják Görögre: a’ mennyi jelentése van a’ ’Sidó szónak, annyi van a’ Görögnek is. p. o. Bérith, az Etymologia szerént fordítódik Diatheke: úgyde Berith nem tsak foedust jelent, hanem néha promissio, néha conditio, sub qua aliquid promittitur, néha lex, néha beneficentiát is; éppeun így jelenti ezeket a’ Diatheke is; sőt az az Ige is, a’ melytől jön ez a* magábann érthető, jelent: foedus pangere, promittere , tribuere beneficium. — így a’ JSornos, mint a’ ’Sidó szó T/iurah, jelent nem tsak Törvényt, hanem ezennkívűl Religio universa, promissio. Ez a’ részetske is: ív, mint a’ ’Sidó B. szélesenn terjed, és sokszor fel- tserélődik az Eis a’ ’Sidó L. fői májára.

2. Az