Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

l75

Atyádat, Anyádat; másokat megbetsűlj. A’ Krisztus tehát mikor ezeket mondja: Vágd el kezedet, vájd ki szemedet; hagyd el szüléidét; az útonn senkit se köszöntsetek; a* hamis tanítónak, ha hozzátok me'gyen, jót ne kívánjatok, ’s a’t. úgy keil ezeket magyarázni, mint a’ bennünk lévő esméretek kívánják, azaz: ha a’ Vallásbeli tiszta indulat megsértetik; ha Atyád és Anyád az ellen ösztönöznek; ha a’ Vallás terjeszté- sébenn, melybenn sietni szükség, késedelmesek lésztek az egymást köszöntgetése által, ’s a’ t. úgy azokat ne tselekedjétek.

III. Az íróknak meg kell azt engedni, a’ mit a’ közönséges életbenn egymásnak megengedünk, és a’mi itt rendszerént megesik; p. o. a’ ki indúlatbann van, az nem igen fontolja meg minden szavát, nagyítja a’ dolgot. Ha hát valaki úgy ír, mint a’ közönséges életbenn szoktak az emberek beszélni; és ha indúlatból ír: nem kell az ilyennek minden szavait fontolgatni. Ha Parabolával, allegóriával él: nem kell gondolni, hogy az ilyen, annak minden részeit szorossann kötötte öszve. Vágynak hát az Új Testamentomi Irásokbann, mint más egyéb könyvekbenn, úgy neveztetett' Cata- chresisek ( vox ferrea ), Hyperbolák, ( ,, könnyebb a’ tevének a’ tő fokánn ’s a’t.) Hy- pollagek, (dare ventos classibus) ’s a’t. —< Ezeket sokszor eltekerték sok Magyarázók; vagy azért, ifiért nem tudták az Antiquitá- sokat, és a’ magyarázás törvényit; vagy, hogy segítette azokat, kik a’ Sz. írással viszszaélnek, annak megmutatására, hogy a’ Jézus Vallása egyez az ő Philosophia» állításokkal.

Segítség cl Józan Ész.