Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043

Érteim, kitalálására való Segítségekről. 167 benn, a’ szóllás szokott formáibann, a’ közönséges józan ítéletbenn találja fel; ha­nem, a’ függésből is (contextus), az Író tzéljából, a’ dolgok esméretéből, a’ Histó­riából is vészi azokat. És éppenn azért kii- lömböző Régulák adódnak, a’ Grammati­cal, Logical, és Históriai Értelemről. Ezek a’ tanításbann külön választódnak, de a7 magyarázásbann szorossann egybekötőd­nek, és tsak egy értelem keresődik, mely lesz a’ háromból, és más formának nintsen is helye: hanem, ezekből a’ segítségekből határozódnak meg a’ Hely valóságos értel­mének törvénnyel, és azok az okok, mel­leknél fogva áll valamely Helynek igaz értelme. Mert nem tsak azt kell tsinálni a7 Magyarázónak, hogy az lássék, mitsoda értelme nem lehet valamely Helynek, ha­nem, annak is, hogy ennek kell lenni an­nak értelmének, és nem másnak. A7 következő segítségek határozzák te­hát meg valamely Helynek értelmét: a) Az Analogia, melyről alább leszsz szó. b) A’ Szóllás szokott formái. De ez nem segít mindég, mert ez külömboző. Sok­szor megesett az is, hogy az író arra nem hallgatott': mindazáltal a7 többekkel egy- gyütt ennek is van haszna. c) A' gondolkozásnak , érzésnek , ítélet­tételnek , beszédnek közönséges módja , melyet minden népeknek közönséges tulajdorisági- ból, az indulatokból, meg lehet tudni, és határozni. d) A’ Contextus. A' gondolatok vagy folyvást mennek, vagy félbe szakasztódnak, £ 4 (con-

Next

/
Oldalképek
Tartalom