Varga István: Az Új Testamentomi Szent Irasoknak critica históriája és hermeneuticaja az exegetica theologia II-dik részének első darabja (Debreczen, 1816) - 41.043
szóllásnak arra a’ formájára, mely arra a7 helyre, melyet világosít, illik. p. o. Jak. 1. S. IV. 8- a7 embereim , nem simulatóit kell érteni, hanem dubiust. Többet, sem kevesebbet nem kell tulajdonítani a’hasonlatosságnak , vagy abbann nem kell sem többet sem kevesebbet keresni, mint a’ mennyi van benne valósággal; p. o. a7 Krisztus minket megváltott, nem tsak ezt teszi: a7 Krisztus minket megszabadított a7 buzitól, és annak büntetésétől; hanem ezt is: örökké boldogokká tett bennünket. Az Etymologiát nem kell nagyoun sürgetni; p.o. 2. Tim. 11. 15. ezek a’ szók: Orthotomunta ton logon tes aletheias, nem tsak azt teszik, distingventem doctrinam in Legem et Evangéliumi hanem, rectum doctrinae Evangelii sensum tenentem, et aliis tradentem. Ugyan ezekre kell figyelmezni akkor is, midőnn több tropusos jelentésű szók rakódnak együvé, az úgy neveztetett uiilego- riákbann. * p. o. Ha ez esik a’ nyersjánn, mi fog akkor esni a7 szárazfánn? amaz jelenti a’ jókat; ez, a’ gonoszokat. §. 7. Némely Üj Testamentomi szók, és szóllások, olyanok, hogy a’ tulajdon és közönséges jelentéseikhez, vagy mindenkor, vagy tsak néha, valamely különös erő (amplitudo, gravitas, sublimitas) járul, vagy a7 nélkül fordulnak elő; holott kiilömbenu K 2 Kitalálásáról szálló Regulák. 147 * Allegória, midonn a’ dolog helyett, melyet ki kellett volna mondani, más, ahoz hasonló dolog mondódtk, aAAo ctyCftílTCU , uliud dicitur.