Ismeretlen szerző: Mária tzellivezér, a'ki a' jámbor bútsújárót mint hív útitársa ... taníttya ... (Mária Tzell, 1830) - 24.289

tel, a’ mint méltóságodat il­leti, tiszteltünk volna Tége­det: botsásd-meg és ne nézz gyarlóságunkra, hanem in­kább igaz szívünk, szándé­kunk, és akaratunkra, mel­lyel a’ te Anyai szerelmed­be, és jóságodba minden re­ménységünket vetvén, tsu- dákkal tündöklő kegyelemTró nussodhoz fáradoztunk, és most-is szívünknek nagy bel­ső illetődésével szentséges lá­baid előtt leborűlva fekszünk. Néked örök hálákat 'adván minden kegyelmekért, mel- lyeket te általad vettünk; mert tsak a’ te Anyai könyörúle- tességednek jóvólta, a’te hat­hatós közben - járásod, és disósséges érdemeid által va­0 226 $

Next

/
Oldalképek
Tartalom