Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
- 49 — Isten, hogy tűz égjen mindenkor az oltáron , mit a pap mindenkor tápláljon (Hl. Móz. VI, 12. 13.) : úgy a keresztények is templomaikban, oltári szentség előtt, szinte lámpát égettek, hogy az ott levő Jézus Krisztus iránti hitüknek világát, ajtatosságuk- és szeretetöknek tüzét ekép is kifejezzék. Korunkban ama régi szokás csak zöldcsötörtökön tar- tatik meg. Ez következőleg történik: A pap áldozása után azonnal elmondják az oltárszolgák a közgyónást. Ugyanezt teszik azok is, kik áldozni akarnak, halkkal. Erre a pap az áldozók felé fordul, összetett kezekkel imádkozik fölöttök, hogy a mindenható Isten könyörüljön rajtok, keresztet vet rájok, mondván: „Az irgalmas Isten bocsássa meg vétkeiteket.“ Azután a szent ostyát mutatja nekik e szavakkal : ,: íme az Isten báránya, ki elveszi a világ bűneit,“ s mit az áldozóknak gondolniok kell, fenszóval elömondja: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöj, hanem csak egy szóval mondjad, s meggyógyul az én lelkem.“ E szivet emelő szavakat háromszor ismétli, s vétkeik mély fájdalmától áthatva, mindnyájan mellöket verik. Ezután az ál- dozár mindenik fölött keresztet csinál az ostyával, jelül hogy Jézus halála által nyerjük meg a bűnöknek bocsánatát, az Isten kegyelmét s áldását. Ekép mindenkit részesít a szentségben e szavakkal: „Jézus Krisztus Urunknak teste őrizze meg lelkedet az örök életre.“ Hogy ezen áldozathoz mindenki legnagyobb tisztelettel köteleztetik járulni, látjuk az imák- s szertartásokból, mellyeket az áldozár a sz. miseáldozatnál véghezvisz, és sz. Pál e szavaiból: „Az ember próbálja meg magát, s csak úgy egyék e kenyérből s úgy igyéke pohárból. Mert ki mél- tatlanúl eszi a kenyeret, vagy issza a poharat, vétkezik az Ur teste s vére eilen.“ (XI. 27, 28J. Hajdan az oltári szentséget közönségesen mindkét szín alatt szokták magokhoz venni a hívek. A constantiai gyülekezet l'M évben nem csak a világiaknak, hanem sz. misén kiviil még a papoknak is megtiltotta az Urat egyébként, mint kenyér szín alatt,magokhoz venni, hogy azanyaszentegyház 4
