Zimmermann Jakab: A vallási szokások és szertartások magyarázata (Pest, 1847) - 24.240
— 27 kifejezze. — Míg a pap az oltárszolgákkal e zsoltárt mondja, addig te keresztény, fontold meg, hogy neked is tiszta leik— ismerettel kelle legszentebb áldozaton megjelenned, ha abból vigaszt és hasznot akarsz venni. Azért csatlakozzál lelkedben az áldozárhoz, öntsd ki vele együtt az imádságban Isten iránti tiszteletedet, alázatosságodat és bizalmadat. Midőn a papa közgyónást (confiteor) mondja, magát bűnösnek vallja először Isten előtt, ki ellen egyedül vétkezett (Zsolt. I. 6.), másodszor az ö szentéi előtt, kik Krisztussal a világot megítélik (Mát.) XIX. 28.) és a jelenlevő keresztény hívek elölt, sz. Jakab intése szerint: ,pálljátok meg egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy üdvözöljetek“ (Jak. V. 16.) ; bűnei fölötti bánatát mellének verésével is bizonyítja és kéri a szeplőtlen szűz Máriát, minden szentet, és a jelenlevő keresztény híveket, hogy bűneinek bocsánatáért Istennél könyörögjenek. Az oltárszolgák misereatur-t mondják, és minden jelenlévő hívnek nevében kívánják a papnak, hogy a mindenható Isten megbocsátván bűneit, vegye öt az örök életbe. Azután az oltárszolgák is, a jelenlevők nevében, elmondják a közgyónást, és valamint előbb a pap cselekedett, úgy a jelenlevők is az oltárszolgák által az Isten, az ö szentéi, és a pap előtt magokat bűnösöknek vallják, melleiket verik és a szenteket s a papot kérik, hogy érettök imádkozzanak. Ezek után a pap is a népre alkalmaztatva viszonozza a m i- s er eatur-t, és az oltárszolgákkal egymást fölváltva, kérik az Isten irgalmasságát, hogy az ö és jelenlevők bűneit bocsássa meg, s igy fölmegy az oltárhoz, és mentében kéri az Istent, hogy szentéinek érdemére nézve, az ö és mindnyájunk bűneit megbocsátván , engedje, miszerint tiszta elmével mehessünk be a szentélybe (Sanda sanctorum) s megcsókolja az oltárt, hogy ama tiszteletet bebizonyítsa, mely- lyel Krisztus és az ő szentéi iránt viseltetik, kiknek ereklyéi az oltár sírjában vannak.
