Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
89 csak hogy ezen szónak mi más értelmet tulajdonítunk, mint elódink. A’ nyilványos isteni tiszteletnek eddig előterjesztett idein és napjain kívül emlitésre méltók még a’ szentek’ ünnepei. Ezek között pedig első helyen jőnek elő a’ Boldog Asszony’ ünnepei; mellyek jóllehet igen nagy számmal vágynak, mivel azonban jobbára később korban eredtek, igen könnyű eredetük’ okát kitalálni, és a’ velők kapcsolt szertartásokat megmagyarázni. Hajdan különös ünnepe volt a’ Boldog Asszonynak, melly e’ szavakkal fejeztetett ki: Maria’ ünnepe a’ martyroknál. Ezen ünnep’ alkotója 1Y. Bo- nifacius vala: ki tudniillik a’ pantheont vagyis minden istenek’ templomát az Isten’ anyja’ és minden szent martyrok’ tiszteletére fordítá; honnan azután e’ templom a’ martyroknál lévő Maria’ templomának (templum S. Mariae ad martyres) , vagy kerekded Mariának (Maria rotunda) neveztetett. Azt állítják, hogy a’ szent martyroknakhuszonnyolcz szekér csontjait hozák a’ római czintermekböl e’ templomba L. Liturgika. Irta Rácz András. IH. Rész a’ 370. lapon. A’ szóban forgó ünnepet IV. Gergely római pápa november’ 1-sö napjára tévé által, és azt parancsold, hogy ezután ne egyedül a’ szent martyrok’ hanem minden szentek’ tiszteletére tartassék. Minden szentek’ ünnepe után mindjárt halottak’ napja következik ; hogy így kiki észre vehesse: az anyaszentegyház’ tagjai minő kapcsolatban vágynak egymással : tudniillik az élők minden szentek napján a’ dicsőült szentek’boldogságának örvendenek, halottak’napján pedig a tisztító helyen szenvedőkért imádkoznak. Befejezésül mág két különös ünnepről teszünk említést, úgymint a’ templom5 fölszentelésének és a’ templom’ védszentének ünnepéről. Amaz igen régen szokásban vagyon: hiszen már a’ jerusalemi templom Salamon alatt fölszentelteték Kir. III. K. 8. r.; későbben pedig machabaeus Judás alatt ugyanazon szertartások ismételtettek Mach. I. K. 4. r.; sőt az is rendeltetett, hogy megtartassák az oltár'szentelésének
