Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
6 2 nagyohb ünnepeken csak azért is többször miséztek, mivel a’ hívek egy misén mindnyáján meg nem jelenhettek L. Institutiones de s. Christianorum ritibus auctore Ladislao Tompa Posonii, 1785. P. I. a’ 146 és k. lapon. Egyébiránt a’ három mise által Krisztus’ háromrendbeli születése ké- peztethetik. Az első vagyis az éjféli eszünkbe hozza Krisztusnak emberi természetben születését; a’ második vagyis a’ hajnali Krisztusnak a’ jámborok’ szivében megjelenését; a’ harmadik vagyis a’ nappali Krisztusnak megfoghatatlan vagyis isteni természetét: mint ezt láthatni a’ karácsom három mise’ imádságiban, epistoláiban és evangéliumaiban. Másodszor III. Honorius pápa’ engedelméböl szabad pénteken, szombaton húst enni, ha karácson e’ napokra esik; mert a’ böjtnek és sanyargatásnak szomorú volta nem illik a’ karácsom örvendetességhez, és a’ kereszténység’ köz öröméhez. Itt azonban ki kell venni azon szerzeteseket, kik az említett napokon fogadásból meg szokták magokat tartóztatni a húsételtől. Karácson után szent István első vértanú’, szent János evangélista és az apró szentek ünnepe következik. Ezen ünnepeken semmi különös nem adja magát azon kívül elő, hogy az apró szentek’ ünnepét nem úgy üli az anyaszentegyliáz mint más vértanukét; ugyanis apró szentek napján minden szomorúságra irányoz, igy p. o. az egyházi öltözet viola-szinií, kihagyatik a’ Gloria in excelsis, valamint az Alleluja is. ügy látszik az, ki apró szentek’ napjára az egyházi imádságokat rendezé, azon ájtatos asszonyok ’ állapotát akará elünkbe tüntetni, kik az apró szentek megöletése miatt siránkoztak és jajgattak. Azonban a’ nyolczadik napot úgy szoktuk megülni, mint más szentek’ nyolezadát; minthogy nyolczadik napon ezen kisded vértanuk dicsőségét akarja emlékezetünkbe hozni az anyaszent- egyliáz L. Thesaurus sacrorum rituum auctore D. Bartholo- maeo Gavanto cum novis observationibus et additamentis Ft. P. D. Cajetani - Mariae Merati Venetiis, 1779. T.I.a’ 237. lapon.
