Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
43 valának a' hajdaniszentegyházaknak fő részei: ámbár nem tagadhatjuk, hogy az itt elösorozott részek minden templomban nem valának jelen; valamint az is bizonyos, hogy né- melly templomokban az itt előadott részeken kiviíl még mások is valának szemlélhetök L. a’ fülebb idézett munkán ki- vül Institutiones de sacris Christianorum ritibus auctore Lad. Tompa Posonii, 1785. P. I. a’ 130—132. lapon. 14- §. Folytatás. A’ régi szentegyházaktól, mellyekröl az előbbi §-ban bővebben értekeztünk, a’ névre , alakra, fekvésre , részekre és más illyesekre nézve a’ mostani templomok, úgyszólván , semmit nem különböznek elannyira; hogy az eddig mondottakhoz e’ tekintetben alig adhatnánk hasznosan valamit. így tehát e’ helyen röviden azokat fogjuk előterjeszteni, miket a’ lelkipásztornak a templomra, mint a’ nyilvá- nyos isteni tisztelet’ helyére nézve szeme előtt kell tartania. Először is arról kell gondoskodnia, hogy ha talán a’ plébániában templom építtetnék, vagy nagyobb igazítás után az előbbi tetemesen változtatnék, hogy, mondom, ezen esetre minden olly módon intéztessék, miszerint a’ pásztori hivatal tisztei ott helyesen teljesittethessenek, és a’ hívek’ lelki java illően elömozdittathassék. Következőleg gondosan kell vigyázni, nehogy a’ templom ollyannyira szűk legyen, hogy a’ híveknek isteni szolgálat’ alkalinával helyük benne ne legyen; nehogy a’ formátlan- és tisztáta- lanság miatt az embernek eszébe se jusson benne Istenhez elméjét fölemelni; nehogy végre a’ rósz és czél-elleniépítés miatt mindig újításra és igazításra legyen szükség. Ha pedig a’ templom már állana, és nagyobb javításra semmi szükség nem volna : tartsa a lelkipásztor kötelességének , hogy a’ templom mindenkor jó állapotban legyen; és azért a’ templom-iránti gondoskodást ne bízza egyedül a templom atyjára, hanem maga is gondosan vigyázzon, ha a tető,
