Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
467 latságok’ hanyatlik nemét, vagyis azon mulatságokat illeti, mellyekfct a’ papnak teljességgel kerülnie kell: ezek között első helyen ernlitjiik a’ hálba-járást, és a’ más - nembeliekkel tánczolást; minthogy e’ neme a’ mulatságnak a’ pásztori hivatal’ természetével ésczéljával egyenesen ellenkezik; és egyébként is az egyházi személyeknek a’ törvények által világosan és keménnyen megtiltatik (Conc.trid. sess. 22. cap. 1. de reform.); a’ mit annál kevesbbé csodálhatni, mivel a pap a’ papi tekintet’ és méltóság’ sérelme, és a’ jelenlévők’ botránya nélkül alig tánczolhatna. Tudniillik illetlennek sőt csúfosnak tartatik , hogy az, ki nem régen az oltárnál , az angyalok’ színe előtt, isteni titkokkal foglalkozék, és nem sokára ismét azokkal foglalkozik, különféle emberek között ugráljon , vagy kerengjen. Második helyen fölhozzuk a’ kocsmába-járást: mi valóban azt óhajtanék, hogy a’ pap szükség’ esetén kívül, p. o. midőn utón vagyon, kocsmába, mint hozzá épen nem illő helyre soha ne menne: hogy ö az itt dobzódókkal soha ne társalkodnék, soha ne ennék vagy innék. Mert semmi nem bizonyosabb, mint hogy a’pajkos parasztemberekkel bizodalmasb barátkozás, a rut ’s illetlen egyiitt-iddogálás az egyházi hivatal’méltóságát lealacsonyítja. Kz okra nézve épen nem csodálhatni, hogy azoknak, kik egyházi méltóságban vágynak, a’kocsmába-járás tiltatik, az erkölcsök’ tisztasága pedig minden módon ajánlta- tik, hogy így méltán az anyaszentegyház’ tanácsának mondathassanak Conc. trid. sess. 24. cap. 12. de reform. Harmadik és utólsó helyre teszsziik minden ollyatén társaságok’ kerülését, mellyekben szerelmes dalok énekeltetnek, ocs- mány beszédek tartatnak, és szemtelen faggatások történnek; nehogy azon érzékek, mellyeknek szent dolgokkal kell foglalkoztok, rut szavak’ hallása és tisztátalan dolgok’ látása által megfertöztessenekCan. 19. Presbyterii, distinct. 34.
