Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
462 erényes élete ezeknek visszatetszik, ennek ürülni kell; hiszen már isteni mesterünk Krisztus így szól: „Boldogok vagytok, midőn szidalmaznak benneteket,----------és hazudván minden gonoszt mondanak ellenetek: örüljetek és vigadjatok , mert a’ ti jutalmatok bőséges mennyekben“ Máté 5, 11 és k. Minthogy azonban a’ jó hir- ’s névnek elvesztése a’ lelkipásztort gyakran legfontosabb kötelességeinek teljesítésében akadályozni szokta: jó leszen ismerni a’ módot, melly szerint a’ lelkipásztor’ megsértett becsületét illően helyre állitliatja. Ha tehát valainelly balvélemény, vagy becstelenséggel kapcsolt hír terjesztetnék a’ lelkipásztor felől: ennek kötelességében áll a’ dolog’ mivoltát és okát kikémlelni. Gyakorta legjobb a’ hiú mendemondát és alaptalan hírt teljesen megvetni; vagy a’ lelkiismeret’ ártatlanságán megnyugodni, és a’ gonosz hír’ megszüntetését ’s orvoslását jobb időkre s kedvezőbb körülményekre bizni. Néhanéha hasznos leszen az ellenfelekkel illő módon, és, ha a’körülmények kívánják, jótétemények által megbékélni. Ollykor pedig szükséges lesz a’ koholt rágalmakat fölfödözni, és szerzőik által visszavonatni. Különben a’ legigazságtalanabb rágalmazók iránt is úgy viselje magát a’ lelkipásztor, hogy e’ részben is a’ hivek öt mint példányt követhessék. Különösen pedig mint lelkipásztor’ egyházi kötelességeit ellenfelei körül is liiven teljesítse, boszut senkin ne álljon, ’s annak legkisebb jelét se adja, hogy meg vagyon bántva;azt talán említeni is fölös, hogy a szószéken valakit nyilványo- san fölhozni ’s egyenesen rágalmazónak mondani mindenkor tilalmas. Elvégre a’pásztori hivatal’ kötelességeit, a’rágalmazások és ellenségeskedések’ színe alatt, elmulasztani , vagy hanyagon teljesíteni soha nem szabad. 117. §. Az idd’ használását és az élet’ kelle- meit tárgyazd elvek. Fölösleges volna e helyen a’ felöl hosszabban értekezni, hogy az idő’ helyes és okos használásától igen sok függ.
