Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
440 a lelkipásztor nyilványos elégtételt fog kívánni: melly e- légtétel iránt valóban meg is kell tenni a szükséges lépéseket, ha a’ lelkipásztor’ igazságtalanul megsértett böcsii- lete más módon helyre nem állíttathatnék. Ha mind ezek semmit nem használván, a lelkipásztor övéi bizodalmát semmi- kép vissza nem nyerhetné: nincs más hátra, mint hogy helyét megváltoztatván, egyébütt iparkodjék az Ur’ szőlejében haszonnal munkálkodni. 108. §. A’ hivek-közti lakás. A’ hivek-közti lakás által mi e’ helyen a’ lelkipásztor azon kötelességét értjük, melly szerint ö a’ végett, hogy pásztori hivatalában önmaga járhasson el, szüntelen plébániájában tartozik lenni. Hogy a lelkipásztor a’ hivek- közti lakásra köteleztetik, mindenek előtt kitetszik abból, miszerint bizonyos egyházi javadalom azért adatott neki, hogy hivatalbeli kötelességeit személy szerint teljesítse. A mit szent Pál is szivére köt Timotlieusnak, mondván: „Te pedig vigyázz, mindenekben munkálkodjál, az evangélista’ munkáját tedd, szolgálatodat teljesítsd“ Tini., II. L. 4, 5. Ez okra nézve a’ trienti szent Gyülekezet (sess. 23. cap. 1. de reform.) teljes joggal tévé e’ határozatot : hogy a’ kik lelkipásztorkodással kapcsolt valamelly egyházi javadalmat bírnak, ne nyerjenek írásban ingyen kiadandó engedehnet valahová mehetni két hónapnál hosszabb időre , hacsak valami fontos ok mást nem kíván. Egyébiránt igen helyes XIV. Benedek pápának (Instit. XVII.) azon észrevétele, hogy a hivek-közti lakás kötelességének, rnely- lyet a trienti szent Gyülekezet elannyira sürgetett, épen nem tesz az eleget, ki csak testiképen vagyon jelen a’plébániában, és vagy semmit sem tesz, vagy egyedül a’köny- nyebb-szeru dolgokat tartja főn magának, a nehezebbeket pedig másra bizza. Igen, a trienti Gyülekezet nem henye hanem munkás jelenlétet kíván, vagyis, mint az 1596-ban
