Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
33 két magától vagy a’ nép’ kívánatéra akar behozni ; mert különben az történhetnék, hogy a’ nyilványos isteni tisztelet’ különböző nemei igen elsokasodnáijak, és hogy az elöljáróktól rendelt isteni szolgálat különféle toldalékokkal, teszem, imádságokkal, énekekkel megterlieltetnék, sőt hogy a’ kijelelt korláton túl járó isteni tiszteletet a’ nép unni kezdené. 10. §. A’visszaélések’ eltörlése közben szem előtt tartandó szabályok. Midőn e’ helyen a’ visszaélésekről szólunk; a’ nyilványos ájtatosságnak olly nemeit és a szertartásoknak olly módját értjük, melly különféle törvényekkel ütközésbe jő. Az illyetén visszaéléseket a lelkipásztornak kell kijavítani, vagy épen eltörleni. A’ mi hogy helyesen történjék, a’ következőkre szükséges vigyázni. Ha a’ lelkipásztor azt venné észre, hogy az eltörlendö szokással vagy szertartással a’ nép nem sokat gondol, vagy hogy talán az eltörlést kívánja is: tüstént segítsen a’ dolgon, és változtassa arra, mi a’ törvénynyel jobban megegyez ; ha ugyanis illy körül- ményekközötta’ visszaélést megjavítani elmulasztaná, csak tudatlanságát, vagy gondatlanságát, vagy még talán önhasznának keresését árulná el. Ellenben azon esetre , ha a javításnak kellemetlen következéseitől kellene vagy lehetne tartani, az egész dologhoz legnagyobb okossággal kell fogni, és a’ javítást lassanként kell eszközölni. Mindenek előtt tudtokra kell adni a’ híveknek : milly böcse van az eltörlendö tárgynak, és mit kíván a’ józan észszel ’s evangéliummal egyező ájíatosság; hogy így lassanként elkészüljenek a javalat’ elfogadására: azonban gondosan kell óvakodni minden csúftól, gúnytól ’s nevetéstől; mertillye- sek a’ szivet elkeserítik, és az embert a’ tévelygésben, úgy szólván, makacscsá teszik. Azután illy dologban nem rögtön, hanem lassan lassan, és szinte fokonként kell előbb 3 III. KÖTET.
