Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
haj’ kikerülése végeit tanácsos a’ most mondottakon kiviil mind azt híven emlékezetben tartani, mit az egyházi Jogtudomány a jegyváltásról és házasságról tanít. 84. §. Különös esetek a’ házasságra nézve. Az előbbi két §-ban előterjesztett elvek általában megmutatják az utat, mellyen a’ lelkipásztornak a’ házasságra nézve a’ rendszerinti esetekben járnia kell: azonban e’tárgyat tekintve különös esetek is adják magokat elő, mellyek’ megfejtése gyakran igen nehéz és nagyon szövevényes. Ez okra nézve eme’ különös eseteket számba és rendbe szedve e’ helyen a’ végett terjesztjük elő, hogy legalább röviden megmondhassuk, melly esetben mihez kell magát tartania a’ lelkipásztornak. így tehát 1), ha a’ lelkipásztor a’jegye- sek’ religiójáról, koráról és eredetük’ helyéről semmi bizonyosat nem tudna, mind ezekről hiteles bizonyság-levelet kell tőlek kívánni és kérni, hogy innen kitűnjék: valljon a’ religio, kor és eredet-hely nem akadályozza e a’ házasságot? 2) Ha a’jegyesek mindketten, vagy legalább egyik közülök özvegy volna; de az özvegységről a’lelkipásztor a’ maga tapasztalásából semmit sem tudna: nehogy úgy nevezett köteléki akadály (impedimentum ligaminis) adja magát elő, a’ másik félnek halála iránt hiteles bizonyságot kell elö- kérni. Ezen óvás és vigyázat főleg a’katonák’, raboskodók’ és idegenek’ feleségeik körül szükséges: ezek a’ szükséges leveleket az illető elöljáróknál kereshetik. 3) Ha a’ jegyeseknek nem volna bizonyos helyük (si essent vagi) ’s egyik plébániából a’ másikba mennének : szorgos vizsgálat és az egyházi elöljáróságtól nyert engedelem nélkül nem kell őket összeadni L. Conc. trid. sess. 24. cap. 7. de ref. matr. Ezek’ sorába tartoznak az úgy nevezett uj-polgárok vagyis czigányok: ezeket nem szabad összeadni, hacsak meg nem bizonyítják, hogy bizonyos életnemök, szolgálatuk vagy mesterségük vagyon, mellyböl magokat és családokat eltart24 III. KÖTET.
