Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
348 80. §. Az utólsó-kenet. Az utolsó-kenet’ neve al)l)ól erede, mert az élet’ utolsó veszedelmeken használtaik, ’s mivel az anyaszentegy- liázhan divatozó kenetek között utólszor szokott föladatni. Ezen szentséget a’ szent atyák nem csak a’ penitentziatar- tás’ szentsége’, hanem az egész keresztény élet’ befejezőjének tárták; minthogy az életnek mintegy folyvásti pe- nitentziatartásnak kell lennie. E’ szentség’ távoli anyaga a’ fa-olaj, mellynek, legalább az anyaszentegyház’ parancsa szerint, a’ püspök által, vagy különös megbízásból misés pap által meg kell szenteltetnie. Közeli anyagnak pedig a’ mondott olaj’ alkalmazását, vagyis a’ beteg’ meg- kenetését mondhatni: a’ szentség’ föladása érvényes, hacsak egyetlen egy kenés használtaik is, ámbár az anyaszentegyház’ parancsából rendszerint több helyen kell a’ beteget megkenni. Egyébiránt az utólsó-kenet’ távoli anyagát tekintve a’ lelkipásztor’ tiszte abban központosul, hogy a’ betegek olaja, mellynek minden esztendőn nagy csütörtökön rendszerint a’ püspök által kell illő módon készíttetnie, és, a’ régit elégetvén,meg kell ujittatnia, hogy,mondom , a’ betegek’ olaja tiszta ’s díszes helyen ezüst, vagy legalább czin szelenczében tartassák és őriztessék. Ha mind- azáltal esztendő közben a’ szentelt olaj valamelly okra nézve annyira megfogyatkoznék, hogy vele az egész esztendőben szükségnek eleget tenni lehetetlen volna, kisebb mennyiségben szentelés nélkül tiszta fa-olajt tülthetni hozzá. Ezen olajt továbbá vagy magányosan vagy pamutban vagy más hasonló tárgy között tarthatni: hogy azonban dísztelenül a’ szelenczéböl ki ne folyjon, legjobb leszen pamutra tölteni és úgy vinni beteghez. Mi pedig a’ fön- forgó szentségnek közeli anyagát vagyis a beteg’ meg- kenését illeti: erre nézve megjelelhetjük, miszerint a’ test öt részeit, mint érzékeink’ megannyi eszközeit,vagy-
