Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
341 hez képest majd ezt majd azt a véleményt tartani és kivetni- Azonban az is megtörténhetik, hogy az illyen peniten- tziatartók tudatlansághól, félelemből, vagy más okból csak kis-szerü vétkeket gyónnak meg, a’ nagyokat pedig elhallgatják: a’ minek gyanítására ha a’ lelkiatyának elegendő oka volna, a penitentziatartú’ lelkiismeretének vizsgálásá- hoz kell fogni. De még néhanéha azon eset is adja magát elő, hogy a penitentziatartú csupán kétséges vétkeket hoz föl: melly esetre az egész dolgot úgy kell intézni, hogy a’ bűnös legalább egy bizonyos vétket gyónjon meg, ’s e’ fölött törödelmes bánatot gerjeszszen szivében. Ha pedig a’ nagyobb vétkekbe esett felnőttekre fordítjuk szemeinket, ezekre nézve illy kérdések adhatják magokat elő: valljon a’ nagy vétket most követék e el először, ’s megesés után bánták e vétküket? Fogadák e, hogymeg- jobbítandják életűket ? Vittek e véghez valamelly penitentziatartú cselekedetet elöljáróban? Ha talán a’ vétek utánily- lyesek következtek: bizonyos, hogy szivük és akaratuk még nem romlott meg egészen. Ez okra nézve a’ veszedelmes kezdetnek ellent kell állani; reménynyel kell őket táplálni, hogy bűneik megbocsáttatnak; szükséges vigyázatra kell őket buzdítani, hogy újólag vétekbe ne essenek; foganatos gyógyszereket kell nekik rendelni, hogy ezután a’ vétektől őrizkedhessenek. Ha pedig vétek után azokközül, miket említettünk , semmi sem történt: ez bizonyos jele annak, hogy a’ bűnös’ szive s akarata már romolni kezd. Ez okra nézve a’ bűn’ nagyságát, következését ’s gonoszságát; az Isten’ megbántásának irtúzatosságát; a’ bűnösnek boldogtalan állapotát; az élet-megjobbításnak szükséges voltát, ’s mindent, mi a’ bűnösre jótékonyan hathat, elő kell terjeszteni; ’s ugyanazt, ha bűneit türödelmesenbánja, föl kelloldozni. Ha tovább a’ megrögzött szokásból vétkezőkről vagyon szó, a lelkipásztor a’ következőkre vigyázzon: először adja tudtára a’ megrögzött bűnösnek, miszerint nincs olly állapotban , hogy föl oldoztathassák; miszerint üdvössége azt ki-