Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
333 sértvén a gyónási pöccétet, a’ nem régen neki gyónt vétket tenné nyilványossá. Általában a’ lelkiatyáknak azt ajánlhatni, hogy a’ gyónás közben hallottak felöl se komolyan , se tréfából soha ne szóljanak; mert a’ dologhoz nem értök a’ legártatlanabb beszédben is megbotránkozhatná- nak, és akkor is a’ gyónási pöcsét’ megsértését gyaníthatnák, mikor erről szó sem lehet. Vagy legalább az illyen beszélgetések könnyen azon gyanúra szolgálnának alkalmat , hogy a’ lelkiatyák nem elég hiv titok-tartók: a’ mi közvéleménynyé válván a’ híveket a’ tiszta és igaz gyónástól elidegenítené L. Mauri Schenkel Theol. Pastor. Systema. Ingolstadii, 1815. az 512—515-dik lapokon; azután Danie- lis Tobenz Institutionum Theologiae Moralis P. III. Vindobonae , 1817. a’ 112—120-dik lapokon. 77. §. A’ penitentziatartás’ szentsége’ kiszolgálásának módja. A’ szükséges tulajdonokkal ellátott lelkiatya, mielőtt gyóntatni kezdene, a’ következőkre vigyázzon: 1) midőn gyóntatás végett fülszólíttatik, teljes készséggel fogjon a’ dologhoz, senkit sokáig ne várakoztasson, senkit vissza ne utasítson, de még a házbeliek által se hagyjon senkit elutasítani; sőt inkább mindenkor úgy viselje magát, miszerint a’ penitentziatartók meggyőződhessenek, hogy üdvösségükért minden munka, minden fáradság kedves elöttek. 2) A’ Rituale’ rendelete szerint templomban, nem pedig szobában gyóntasson; hacsak fontos okra nézve (p. o. haa gyónó siket vagy néma volna) inkább szobában illenék a dolgot végezni. Templomban pedig gyóntatásra legalkalmatosb hely a’ gyóntató szék, melly szem előtt áll, tisztán tartatik, kilyuggatott lemezzel vagy rostélyocskával elláttatik, ’s mely- lyen a’ gyónók előtt feszület vagy valamelly szentképfügg. 3) Vegyen magára karinget és viola-szinü stólát, azután tegye föl magában, hogy a’ penitentziatartás’ szentségét Krisz-