Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
18 bizonyos utasítást vérének. Azonban mind a szentirásból, mind más kútfőkből hozhatunk föl helyeket, mellyekállításunkat erősítik. így a’ szentirás bizonyítja, hogy Krisztus urunk a’ végvacsorán az oltár! szentség iránt remlelkezék, hogy a keresztség’ kiszolgálása iránt oktatást ada, hogy az imádságra, különféle megáldásra és más illyesekrepéldát ada. Mi az apostolokat illeti: miután szent Pál a' ko- rintlmsiakhoz irt első levelében az oltári szentségről hosz- szabban értekezett, és mégis még sok mondani valója lett volna, miket levélbe nem foglalhata: ,,A’ többit,úgymond, mikor oda megyek, elrendelem“ Kor. I. L. 11,34. Ezen kifejezésből azt következtethetni, hogy a’nemzetek’ apostola Korinthusban az egyházi szolgálat iránt rendeléseket teve. Minthogy pedig épen nem kételkedhetni, miszerint más apostolok is szorgosan gondoskodának, hogy az isteni tisztelet illő módon végeztessék és a’ szertartások helyesen in- téztessenek: az sem szenved semmi kétséget, hogy mindenütt pontosan megliatározák, mit hogyan kell végre hajtani. Sőt az is kétség-kivüli dolog, hogy az apostolok’ gondoskodását főleg azon püspökök és más egyházi személyek, kik az egyházi hivatalban az apostolok’utódai valának, mintegy vetekedve követék.Ezt bizonyosnak tartja szentVazul több olly szertartásokat számlálván elő (de Spiritu S. c. 3.), mellye- ket, úgymond, az anyaszentegyház’ kezdetén az apostolok és szent atyák liozának be. Mit a’későbbi időkben e’ tárgy körül különösen említendőnek Ítélünk, ezekben központosul: V. Sixtus pápa alatt az úgy nevezett „ Congregatio Rituum“ föl állíttatván, reá különösen az hizaték, hogy az isteni szolgálatban, a’ szentségek’ kiszolgálásában és az isteni fölségnek egész külső tiszteletében minden ájtatosan és illően, tudniillik a’ religio’ méltósága és fölsége szerint intéztessék; és hogy a szertartások között semmi ollyasmeg ne szenvedtessék, mi a’ keresztény religiúval vagy az illendőséggel megütköznék. Az említett testület hogyan felele meg hivatásának és kötelességének, eléggé bizonyítják az
