Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

189

zel meghűlteinek, mentek legyenek minden tisztátalanság- tól, ’s megszahaduljanak minden veszedelemtől; távol legyen tólek minden ördögi kisértet, minden gonosz incselke- dés, sót megtelvén Szent Lélekkel legyenek okosak mint a’ kigyók, és együgyükmint a’ galambok Mát. 10, 16. Mivel pedig a’ szentelt víznek olly czélja és értelme vagyon, mint most mondottuk: azt a keresztény liivek haza viszik, illően tartják és annak idejében haszonra fordítják. Igen a’ keresztények meg szokták magokat szentelt vízzel hinteni este, reggel, fölkeléskor és lefekvéskor, mikor imádkozni akarnak, midőn kísérteiben vágynak, ha valamelly veszedelemtől tartanak, veszélyteljes égi háború alkalmával, különféle szorongattatás közben, a’ halállal való tusában ’sa’t. Minthogy pedig a’ szentelt víz csak annyiban használ, mennyiben az, ki szentelt vizzel magát meghinti, Istenben hisz és reményi, mennyiben vétkeit utálja s gyűlöli- mindenkinek élő hittel ’s törődött szívvel kell magát szentelt vizzel meghintenie. Az különös, hogy még a’ holtak’ teste, koporsója és sírja is meghintetik szentelt vizzel. A’ test meghintetik azért, hogy az anyaszentegyház’ könyörgései mellett megszentelt víznek erejénél fogva a’ megholt ember’ lelke az enyhülés’, világosság’ és béke helyére eljusson. A’ koporsó és sír pedig azért hintetik meg, hogya’ megholt’ testétől minden gonosz incselkedés és dísztelen bolygatás eltávolittassék L. Institutiones catholicae in modum catecheseos auctore Francisco Amato Pouget. T. II. a’ 781 és k. lapon.

Tekintvén továbbá a’ gyertyaszentelést gyertyaszentelő Boldog Asszony’ napján kívül, megjegyzésre méltó : miszerint az égő gyertyák és lámpák az anyaszentegyház’ kezdetétől fogva használtatnak a’ keresztények által. Ezt először őnekik a’ szükség parancsolta; minthogy a dühöngő üldözések miatt nappal nem lévén bátorságban, éjjel sírboltokban, barlangokban ’s bezárt szobákban szoktak isteni szolgálat végett összejöni; így tehát sötét lévén gyer-