Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

175 miszerint ezt hajdan délután három órakor szokták elmon­dani, és bizonyos böjti napokon csak ez után szoktakenni. Miután azonban az ebédlés már délre megengedtetett; szo­kásba jött a’ Nonát délelőtt elmondani. Különben a’ szó­ban lévő órák után Dominus vobiscum, Benedicamus és Fi­delium mondatik. És azon esetre, ha a’ Laudessel össze nem kapcsoltatnak, ’s ha valamellyik óra után más óra nem kö­vetkezik , ezekhez még Mi atyánk adatik. Kik a’ Breviári­umot magok különösen mondják: azok Mi atyánk után sem­mit nem mondanak; ha csak különös ájtatosságból úgy nem akarják befejezni az órákat is, mint a’ Landest, tudniillik az ismeretes Sacrosanctae-val, Mi atyánkkal és Üdvözlet­tel. Ellenben ha a’ Breviarium nyilványosan (publice) mon- datik: minden befejezett óra után, és így a’ Prima után is, ha utána a’ Tertia, Sexta ’sa’t. nem következik: Paterno- ster-t, Dominus det nobis-t, Salve reginá-t vagy más hason­ló antiphonát, végre Divinum auxiliumot kell mondani. Tekintvén továbbá a’ vecsernyét: ezt régente este a’ nap teljes legnyugvása előtt, mintegy tizenkét, vagy a’mi számolásunk szerint hat óra-tájban végezték. Vecsernyé- nek a’ latin vesperá-tól hivatik; másként pedig gyertya-vi­lágos solosmának (lucernarium officium), vagy órának (lu­cernaris hora) neveztetett, mivel elmondásakor gyakran már gyertyát kellett gyújtani. A’ vecsemye-tartás’ idejére néz­ve nevezetes: miként hajdan a’ liivek szoros böjti napokon csak vecsernye után ettek; minthogy azonban későbbi idők­ben e napokon is az ebéd megengedtetett: a’ régi szokás’ emlékezetére, melly szerint vecsernye előtt nem ettek, nagy böjtben hétköznapokon ebéd előtt tartatik a vecser­nye. Egyébiránt a’ vecsernye majdnem egészen úgy tartatik, mint a Laudes. Még azon oltár-füstölés is, melly ünnepé­lyes vecsernye’ alkalmával a’ Boldog Asszony’ éneke alatt (Luk. 1,46—55.) szokott végeztetni, némi hasonlatosság­ban vagyon azon oltár-füstöléssel, melly ünnepélyes Lau- deskor Zacharias’ éneke alatt (Luk. 1, 68—79.) szokott tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom