Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
160 se szavait azok, kik az óltártól távolabb állanak? De azok is, kik közel vágynak az oltárhoz, ügyelnek e a’ mise’ szavaira? Nemde kiki személyes ájtatosságával; szándékainak, szükségeinek ’s kérelmeinek kiöntésével foglalkozik? Egyébiránt itt fö dolog az, hogy a’ szent mise nem tanítás, hanem áldozat; már pedig áldozni üdvösen lehet idegen nyelven is, csak a’rendelt szertartásokat illöleg értse’s tartsa meg az ember. 40. §. A’ délesti isteni szolgálat. A délesti isteni szolgálat a’ helyek körülállásihoz képest különféle módon szokott tartatni. Rendszerint vasárnapokon a’ Szent Lélek segitségül-hivása után olly keresztény tanítás tartatik, mellyböl nem csak a’ kisdedek, hanem a’ fölnöttek is tanulhatnak (II. K. 17. §.). Azután következik a’ minden szentek’ litaniája a’ hozzá kapcsolt imádságokkal : ez alatt vagy a’ szentség is kitetetik olly módon, hogy a’ litania’ elején és végén áldás adassék; vagy a’ szentség ki nem tetetvén csak a’ litania’ végén ciboriummal adatik áldás. Ünnepeken pedig vecsernye tartatik a’ Breviarium szerint. A’dolog így szokott végeztetni az anya-egyházban. Mi pedig a’ fiók-egyházakat illeti: ezekben vagy a’ lauretumi litania énekeltetik, és bizonyos imádságok kapcsoltatnak hozzá; vagy pedig a’ nép az olvasót imád- kozza. Azonban talán jó volna a’ lauretumi litániához, vagy az olvasóhoz olly imádságokat kapcsolni, mellyek a’ nép’ tehetségéhez és szükségeihez azután a’ hely' körülményeihez legjobban illenek. Az pedig épen igen hasznos leszen, ha, mint Schenkl Theol. Past. 454. lapján helyesen mondja, az imádságok és ájtatos indulatok az Isten’ és Jézus Krisztus’ szeretetének előmozdítására, ’s a bennek helyezendő szent bizodalom’ megerősítésére, az Istenhez és az oltári szentségben jelen lévő Jézus Krisztushoz intézteinek; és ha illyen imádságok többször elmondatnak, mint azok, mellyek a’ Boldogságos Szüzet és más
