Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
260 kell tartani, és annak, ki magát a’ lelkipásztornál relí- gio-változtatás végett jelenti, nevét, korát, hazáját, lakhelyét, állapotát, hivatalát, életmódját, sőt azon alkalmat és okot is ki kell tudni, melly neki a’ religio-változ- tatásra utat nyita. Különösen pedig, minthogy a’ zsidó gyermekeket, mielőtt 18 esztendősök, (kivévén, ha halálos ágyukban kívánnának keresztelkedni) megkeresztelni nem szabad (L. az 1789-ki oct. 20-kán költ kir. parancsot), a’ plébánosoknak hivatalvesztés’ büntetése alatt tilalmaztatik az érett kort el nem ért zsidó gyermekeknek megkereszte- lése; hacsak a’szülők vagy gondviselők az illető hatóság előtt törvényes módon ki nem jelentik, hogy a’ gyermek’ keresztelésében megegyeznek (L. az 1799-ki sept. 17-kén költ kir. parancsot). Azonban a’nagy-méltóságú m. k. Helytartó Tanácsnak hatalmában vagyon, bizonyos fontos okokat tekintve, olly zsidó gyermekek’ keresztelését megengedni, kik már a’ 14. esztendőt fölülhaladták, és így a’jót a’ rosztól már különböztetni tudják, ha a’ keresztséget forrón kívánnák, és ezen kívánságukban állandón megmaradnának (L. az 1791-ki sept. 16-kán költ kir. parancsot). Miután továbbá a’ zsidónak, ki magát az Isten által különösen kiválasztott és megáldott néphez tartozónak hiszi, és ki már az anyai téj mellett a’ keresztény religio ellen sokféle balvéleményt tanul, minthogy, mondom, a’zsidónak a’ keresztény hit’ meggyőződés-szerinti fölvétele igen nehezen esketik; és így a’ zsidónak őszinte megtérését igen ritkán reménylhetni: ez okra nézve a’ megtérni akaró zsidó' szándékát, az illy fontos dolog’ megondolására hosszabb időt engedvén neki, szorgosan meg kell vizsgálni; és, ha talán világi szerencséjének előmozdítása vagy valami bekövetkezhető rósz távoztatása indítaná a’ religio-változ- tatásra, föltett szándékától el kell mozdítani, vagy, lelkiismeretére hivatkozván, szándékát tisztábbra kell változtatni; ugyanis elejbe terjeszthetni, milly nagy vétket követned, ha elődei’religióját, mellyet ő eredetében méltán