Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b

200

szerint a’ felebarátunk-iránti szeretetröl és irgalmasságról; vagy előadhatni a’ gazdagok’ és szegények’ kötelességeit; vagy beszélhetni azon gyászos következésekről, mellyek a’ szegénységből származnak; vagy a’ gondviselésről, rnelly ajándékit csodálatos módon osztogatja. Talán e’ helyen függelékül szólhatunk a’ jubilaeumról; hiszen ez ha nem a’ szent czélokra rendelt épületekhez is, legalább az ájtatos egyházi intézetekhez tartozik: a’ jubilaeumkor mondandó beszédekben általára szólhatni az igaz penitentziáról és megtérésről, a’ búcsúk’ hasznáról, a’ búcsú’megnyerése végett szükséges föltételekről, és azon balvéleményekről, mely- lyek a’ búcsúk iránt itt ott még a’ hívek között is fönfo- rognak.

57. §. Folytatás.

De még azon beszédekről is szólnunk kell, mellyek valamelly egyházi személy’ ünnepén mondattnak; ezen beszédekre nézve a’ következőket kell szem előtt tartani; lia valahol, bizonyára az egyházi beszédeknek e’ nemében a’ hizelkedésnek még csak árnyékától is kell őrizkedni, nehogy a’ hallgatók azon gondolatra jőjenek, mintha a’ hitszónok, meggyőződése ellen, ezen vagy azon egyházi személy felöl szép dolgokat akarna regélni. Egyébként is az egyházi beszédet soha sem kell egyes személyekhez, annál kevesebbé pedig egyetlen egy emberhez intézni, sőt inkább az egész dolgot úgy kell vezetni, hogy minden hallgató valami hasznost hallhasson üdvösségére nézve. Különösen azon beszédekben, mellyek új misekor mondatnak, helyesen szólhatni a’ pásztori hivatal’ méltóságáról, hasznáról és szükséges voltáról, vagy azon kötelességekről, mellyekkel a pásztorok és hívek egymáshoz kötelezvék, vagy azon módokról, mellyek által a’ hívek a’ terhes pásztori hivatalt könnyithetik. A’ beszéd’ bevezetésében vagy máshol szerényen emlékezhetni az új misés pap’szülőiről és atyjafiairól;