Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
185 jeles beszédeinek készítése közben eme’ szakaszokat nem csak szemmel tartá, hanem ezen fölül szóról szóra beszédei elejbe nyomata. Említsük e még azt Is, hogy a’ római katecliisinusnak olly kiadásai is vágynak, mellyek gyakorlatilag utat mutatnak : melly vasárnapon vagy ünnepen melly részét adhatni elő ’s fejthetni ki a’ katechis- musnak? Lásd p. o. „Universalis Catechismus romanus ad parochos. Augustae Vindelicorum, 1762.“ Ebben mindjárt elől egyebek közt ez vagyon : „Index concionatori- us. Praxis Catechismi, seu catechismus in singulas anni dominicas distributus, et evangeliis adcominodatus.“ Ne is gondolja senki, mintha a’ nálunk divatozó lectiók, epistolák és evangéliumok a’ vak eset’ sziileményi volnának ; mert igen könnyű annak az ellenkezőről meggyőződnie , ki ezen szakaszok’ rövid történetét az „Egyházi Értekezések és Tudósítások“ czimű, Veszprémben 1822- ben kijött folyóirat’ harmadik kötetében a’ 118—130 lapokon figyelemmel olvassa. Mi pedig a’ fölebb előhozott ellenvetéseket különösen illeti: ha a’ hitszónok nem csak a’ bizonyos napra rendelt evangéliumot, hanem az epi- stolát is szorgosan átforgatja ’s megvizsgálja: nem lesz oka azon panaszkodni, hogy a’ kirendelt szakaszok üresek és meddők; hogy sok szakasz nem csak alakra hanem anyagra nézve is megegyez a’ másikkal; hogy sok reli- gioi igazságot vagy soha sem, vagy igen nehezen hozhatni szóba. A’ mit ugyanis az evangéliumi szakaszban föl nem találhatni, talán meg lesz az ugyanazon napra rendelt epistolában. Ellenkező esetre pedig mi akadályozhatná az egyházi szónokot, hogy, a’ mit már előbb is említettünk, némellykor, főleg pedig alkalmi (casualis) beszédek’ tartásakor a’ kirendelt szakasztól, melly a’ fölvett tárgyhoz épen nem illik, elállván, más szakaszt vá- laszszon , ’s beszédét arra épitse? Ezt ha nem gyakran is, legalább néhanéha bizonyosan teheti. Sőt még azt sem tulajdoníthatni a’ szónoknak vétekül, ha észrevevén, miként egyik vagy másik kirendelt szakasz a’ szentirás’ szövegéből (contextus) mintegy erőszakkal vagyon kisza- kasztva, magából a’szentirásból vagy elölről vagy hátulról pótolja ki azt, mi a’ dolog’ teljes kifejtésére ’s előadására elkerülhetetlenül szükséges: ezt tévé eddig is sok
