Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
85 a’ 37 és k. lapon a’ szóban lévő tudományt illy renddel három részre osztályozza: először, úgy mond, szó leszen a’ pásztori tanításról; másodszor az általános és különös lelkipásztorkodásról; harmadszor a’ nyilványos külső isteni tiszteletről. Hasonló figyelmet érdemel Schenkl Mór, ki illy czimű könyvében; „Theologiae Pastoralis systema. Ingolstadii, 1815.“ a’ 26. lapon tudományunkat a’ következő három részre osztja: az első rész, úgy mond, szól a’ tanításról és intésről; a’ második a’ jó példaadásról ; a’ harmadik a’ szertartások’ és szentségek kiszolgálásáról. Mi nem annyira azért, mintha a’ most említett jeles férfiakat, kik, ámbár nem a’ mi rendszerünk szerint, a’ Lelkipásztorság’ Tudománya körül magoknak sok és nagy érdemet szerzének, vádolni akar- nók, mint inkább a’ magunk’ mentsége végett azt állítjuk: hogy a’ különbség az ő rendszerek és a’ miénk között leginkább a’ szavakban és a’ részek’ elhelyezésében vagyon. Azonban a’ mi rendszerünk, fölosztásunk ’s a részeknek általunk használt elhelyezése védelemre talál a’ trienti szent Gyülekezetben, melly egyebek közt (sess. 23. cap. 1. de reform.) így szól: „Isteni parancs szerint mindenkinek, kire a’ lelkipásztorkodás bizaték, meghagyatott, hogy juhait —------Isten’ igéjének hirdetésével, szentségek’kiszolgálásával és jó tettek’ példájával táplálja.“ Éhez még az adhatjuk: hogy a’ mi osztályozásunkat a’ dolog’ természetes Összefüggése is ajánlja: miután tudniillik a’ keresztény nép’ szóval végzendő helyes tanításáról a’ szükséges észrevételeket előadtuk volna; a’ dolog’ természete látszik kivánni, hogy a’ szent szertartásokról mint a’ religiónak megannyi kűijeleiről értekezzünk, e’ kettő között csak az a’ különbség lévén, hogy a’ szavak hangzatos, a’ szertartások pedig hangnélküli jelei gondolatinknak, érzelminknek, kivánatink- nak, ’s így religiónknak is. Abban úgy is mindnyájan megegyeznek, hogy a’ lelkipásztornak nyilványos és magányos életmódjáról is szükséges szólani: a’miről, rendszerünket követve, utolsó helyen leghelyesebben értekezhetünk. 2) Néminémű figyelmet gerjeszthet még az is , hogy mi tudományunk első részét pásztori Tanítástudománynak,
