Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
26 volna: Isten- és ember-iránti szeretete, .az imádságnak buzgó kedvelése, a’ lelkek’ üdvössége’ előmozdításán fára- datlan munkálás , a’ múlandó javak’ nagylelkű megvetése, mindezek megannyi, lelkipásztorhoz illő ’s követésre méltó erényei Krisztusnak. Berekesztésül még azt is ide tehetjük: miszerint a’jó lelkipásztor’ tisztéhez tartozik, hogy, midőn a’ szükség kívánja, lelkét adja juhaiért; és ne fusson, mint a’ béres, ha látja a’ farkast jőni. A’ lelkipásztor’ ezen legterhesebb kötelességének Üdvözítőnk teljesen eleget tett, midőn a’ bűnösök’ váltságáért, és az emberi nem’ üdvösségéért életét a’ keresztfán föláldozá. Ezekből nyilván kitűnik, hogy Krisztus urunk a’ pásztori hivatal’ minden részében buzgón eljárt; hogy következőleg ő legjobb lelkipásztor vala. De világos az is, hogy ezek róla legnagyobb igazsággal hirdettetnek: ő jó pásztor Ján. 10, 11., ő lelkünk’ pásztora és püspöke Pét. I. L. 2, 25., ő a’ pásztorok’ fejedelme Pét. I. L. 5, 4., ő a’ juhoknak nagy pásztora Zsid. 13, 20. Ezen fölül, hogy legszentebb tanítmányát ne csak hallgatóival közölné, hanem az emberi nem’ boldogítása végett általában minden emberrel megismertetné, szakadatlanul egymást követő pásztorokat és tanítókat rendelt, kiknek kötelességükben áll fáradságot nem ismerve a’ híveket oktatni és minden jóra buzdítni. A’ mit szent Pál e' szavakkal fejeze ki: ,,Ő adott némellyeket ugyan apostolokat, némellyeket pedig prophetákat, némellyeket pedig evangélistákat, némellyeket pedig pásztorokat és tanítókat a’ szentek’ teljes voltára, a’ szolgálat’ munkájára, Krisztus’ testének épülésére“ Efes. 4, 11 és k. Hogy pedig a’ tekintet’ egyenlősége a' hit’ egységét meg ne zavarná; két, úgymint fő- és alrendü pásztorokat rendele. Először ugyanis hivá tanítványit, és választa tizenkettőt közülök (kiket apostoloknak is neveze) Luk. 6, 13. Más alkalommal pedig rendele az Úr más hetvenkettőt, és el- küldé őket kettőnként szine előtt, minden városba és
