Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
336 a’ beszédben, ini akadályozhatná, hogy a’ hallgatók’ elméjében épen azon fogalmak és ismeretek legyenek, mely- lyeket a’ lelkipásztor velek akara közleni. A’ világosságot elannyira szivökön hordozák a régibb egyházi tanítók, hogy készebbek valának valamelly nyelvtani hibát elkövetni, mint a’ néptől hibásan vagy épen nem értetni. Hogy pedig a’ lelkipásztor a’ szóban lévő tulajdont megszerezhesse az előadásnak, minden dolog’ kifejezése végett olly szavakat és mondásokat használjon, mellyeket a’ hallgatók érthessenek. Ennek következésében őrizkedjék a’ homályos és kétes-értelmű szavaktól; az ollyatén kép- és beszédmásí- tásoktól (a metaphoris et allegoriis), niellyek a’ hallgató előtt ismeretlen tárgyaktól kölcsönöztettek; az igen új, költői, észtani és egyéb tudományos kifejezésektől; őrizkedjék továbbá a’ gyakor rekeszektől (a parenthesibus), a’ hosszabb közbevetésektől (ab incisis), és az olly körbeszédektől, mellyekben a’mondás’értelmét kifejező szó igen hátra vagy épen legvégső helyre tetetik. Az eddig mondottak általában illetik az előadás’ világosságát: minthogy azonban a’ lelkipásztornak igen gyakran a’ köznéppel, és pedig a’ religióról kell beszélnie ; ez okra nézve, hajói a- kar értetni, beszédét különösen a’ néphez kell alkalmaznia, és a’ religiót illető kifejezéseket és szólásmódokat helyesen meg kell magyaráznia. így tehát a’ köznépet tekintve, csak azon szavakat és kifejezéseket fogja használni, mely- lyek a’ köznép előtt eléggé ismeretesek; azután minden kiejtést azon értelemben fog venni, mellyben azt a’ köznép szokta venni; végre az úgy nevezett érzéki (sensualis) kifejezésekkel legörömestebb fog élni, valamint ellenben a’ közönséges és elvont szavaktól gondosan fog óvakodni. Mi továbbá a’ religioi szólásmódot (idióma) illeti: ha valamelly kifejezés érzéki tárgytól kölcsönöztetett és a’ hasonlatosság miatt valamelly érzékfölötti tárgyhoz alkalmaztatott; mindenek előtt azon legyen a’ lelkipásztor, hogy hallgatója az érzéki tárgyat jól fölfogja; ez megtör-
