Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
238 ratukat az erény’ követésére hajlandóvá tenni (36. §.), Már pedig e’ czélt hogyan érheti el a’ lelkipásztor? ha csak a’ religioi igazságokat úgy nem terjeszti elő, hogy hallgatói mindent világosan átlássanak. Bizonyára az üdvös igazságok’ tiszta értelme nélkül a’ legjohb-czélzatu és szándékú akarat kevés hasznot hozand; minthogy bizonyos zsinórmérték nélkül szűkölködvén majd ide oda té- vedez, és a’ roszat jónak, a’jót pedig rosznak itéli; majd szenvedelmeinek esik martalékul, és ezektől mint megannyi egymással ellenkező szelektől az élet’ vészteljes tengerén hányattatik. Ezen fontos okot még az is nyomosán erősíti: miszerint az oktatás’ minden nemében arra különös gond fordittatik, hogy a’ hallgató az előterjesztett igazságot világosan átlássa és helyesen értse: tehát ugyanezt pásztori oktatás közben is annál szorgosabban szem előtt kell tartani; minél bizonyosabb, hogy a’ religioi igazságok érzékeinket fölülhaladják, és ez okra nézve nehezebben fogathatnak föl; ’s minél inkább bizonyos az, hogy a’ religioi igazságok az örök életet illetik, és azért legnagyobb figyelmet érdemelnek. Egyébiránt a’ lelkipásztornak a’ végett, hogy oktatásait a’ keresztény nép előtt eléggé világossá tehesse, a következőkre kell vigyáznia: ügyekezzék először is az előadandó igazságot önmaga helyesen fölfogni és teljesen átlátni; mert különben azt, mibe maga elégségesen be nem hat, hogyan fogja világosan előterjeszthetni? Azután iparkodjék kitanulni, a’ hallgatók a’ religiúra nézve minő ismeretekkel bírnak már; hiszen a fölvett igazságok magyarázatának ezekkel össze kell kapcsoltatniok, és ezeken kell épittetniek. Általában föl tehetni a’ hallgatókat tekintve, hogy több tárgy felől helyes ismeretekkel bírnak; hogy következőleg minden legkisebb dolog’ és kör- uyűlállás’ fáradságos magyarázatába ereszkedni szükségtelen, sőt haszontalan munka volna. Azonban az ellenkező hibától is gondosan kell óvakodni: nehogy talán a' hallgaii