Podhradczky József (szerk.): Pázmány Péter' esztergami érseknek, Magyar Ország primásának és a' romai közönséges Anya-Szent-Egyház cardinálisának élete (Buda, 1836) - 22.958
15 Bihar Váradon nemzc Pétert, *) ki majd Sz. Péter Apostol ként hálóját a’ Magyar világnak zajos lengerébe vetendő, ’s azokat partra vonandó vala, kiket az Ur az 6 varsájába győjtend. — EI- dodei nyoltz száz esztendő előtt, még Geyza fő-vezér alatt 972—997. tájban Sváb foldrül jöttek Magyar országba, a’ mint Kézai Simon Kronikonának Függeményében ajövevény nemesekről meg-írta : „Post haec venit Hunt et Pazrnan duo fratres carnales, milites coridati, orti de Svevia, hi enim passagium (utazás) per Hungáriám cum suis militibus facientes, ultra mare ire intendebant, qui detenti per Ducem Geich am, tandem S. Stephanum Regem in famine Goron , Teutonico more, gladio militari accinxerunt.“ '**j Szinte mikor a’ pártos Koppán Simegi fo-ispány ellen indulóban volt. Előttük tett fogadást, hogy Simeg vármegyének tizedét a’ Pannon halmán rakatott monostornak ajándékozza, ha ellenségein győzedelmes lészen: „Singulare namque suffragium, quod per merita Beati Martini, in pueritia mea expertus sum, memoriae posterorum traderere curavi, mond Sz. István király az 1001-ben költ levelében, mellynek hiteléről immár senki sem kételkedik. ***') Ingruente namque bellorum tempestate, qua inter Theotonicos et Ungaros seditio maxima excreverat, praecipuequet cum civilis belli ruina urgerer, volente comitatu quodam, nomine Surnigiense, paterna me sede repel°) Pázmány laknak rendes lak-hel) iik N. Várad volt; M klós 1565—1579* Bihar Vármegyében Al-ispányi hivatalt viselt. EldŐdei közül Péter kezdé magát 1453-dik tájban Panasz nevíi birtokárúi írni. XVI. században pedig Miklósnak György iß Gáspár fiai szakadlak ki a’ katholika Anyaszent egy ház kebeléből, ’s a’ Helvetia! Vallást követők részükre mentenek által. Ezek közül egyike nemzé Jánost, ez meg 11. Miklóst, kitől György és Péterünk származott. Báttyának Miklós unokájában l65<j-dik tájban szakadt meg a’ magva. Lásd Wagner Carol. Collectanea Genta!- Decad. 111. Poson lS02. in 8-vo p. 71. és Epistolas Pétri Pázmány , quas edidit Jacob. Ferdin. Miller. Púd. 1822. in 8. lom. I. in Praelat. p. X. és Tom. 11. p. 216—21g. Péter születéséről Schmitth Miklós Arcfii Episcopi Strigonienses nevíi munkájában Tyrn. 1758. in 8-vo P. II. p. 124. ezeket jegyzetté löl „Varadini primam lucem aspexit anno 1570. die IV. Octobris , Pater illi C- Nicolaus Pázmány de Panasz: mater Margareta Tholdia, ex Italicis Massae Marchionibut orta.“ ■— Dobronoky György pedig a’ N. Szombati Collégiumnak Pázmány Péter 'öltében volt Igazgatója, kit Rectornak neveztek, év-könyveiben, mellyek a’ m. k. Universitas könyvtárában Pesten Örízteinek , t637-dik esztendőre így ír Pázmány korárúi ,,Annorum fuit 6ó. complendorum 4« Octobris, úgy mond , quo, anno 1570. fuerat natus. Vide multa de illo in Catalogo meo , quem scripsi de Patribus Societatis e Corona Hungáriáé in Societatem adscitis.''í E’rre a’ kéziratra Timon Samu ,,Purpura Pannonica41 homlokirású könyvnek szerzÖjc-is hivatkozik a’ 235. lapon edit 1746. in 8-vo Petri per omnem vitam studia, ac Provinciae oppida, in quibus degebat, a Patre Dobronoky S. J. eius in familiaritate quinque supra vicenos annos, ut ait, versato, et arcanorum conscio , curatius adnotata'"1' sunt. Annya rokonságát pedig Istváirffy Miklós Ilistor. Lib. IX. ad an. 1527. edit. Vien. 1758. föl. p. 84. e’kép származtatja „Erat is {Czibak Imre) ex Ciboa familia Ligustici generis in Italia perillustr i oriundus ; cuius utpote maiores simul cum Marchionibus Massae ex Italia in Pannoniam migrantes, sedes et domicilia in ea petrte Regni, quae B ihariensis dicitur, fixis sent, ac a Pannoniis luxato nonnihil nominum vocabulo , Cibaci et Massaii denominati sunt, quod ex eorum vetustis litterarum monumentis clarius constare perhibetur.li Olvasd a’ Betsi XIV. századi képes Kronikont is Turótzinál P. II. Cap, XIII. Mit jelentett pedig haj- dankor cl Vitézé ütés? azt Struvius Corp. Jur. publ. Germ. edit. 1738. in 4"1° P- 435. e’kép fejtegeti: „Invaluit, úgy mond, ab antiquis germanorum temporibus hic mos creandi Equites , ut ipsi etiam olim Imperatores, solenni more, ante , quam inaugurarentur, ab aliquo Equite, qui eximiae autori- tatis esset, ense accingerentur, et Militiae dignitate ornarentur, idque pro defendenda fde Christiana.“ *ö*) Olvasd T. T. Horvát István Úrnak eme Értekezését „Szent István első Magyar Királynak lOOl-dik évi Oklevele, mellyben a’ Pannonia fölött fekvő hegyen épült Sz. Márton Monostora Sz. Benedek Rendét követéi Szerzetes Férfainah többféle királyi kegyelmeket ajándékozott1''' az 1836. észt. Tudo- dományos Gyűjteménynek 1. kötelében a’ 94—120, lapokon. A
