Podhradczky József (szerk.): Pázmány Péter' esztergami érseknek, Magyar Ország primásának és a' romai közönséges Anya-Szent-Egyház cardinálisának élete (Buda, 1836) - 22.958

§®§iü§$§ 403

Maga az Alapító pedig ezen Föl-írás alatt nyugszik;

Sub Hoc

Admirandae Commiserationis Prodigio,

Divo Ioanne Alexandrino,

Ego In Te ,

Deus Meus, Misericordia Mea,

Assistente Mihi Dulci Misericordiae Matre,

Dormiam Et Requiescam ,

Frater

Emericus.

Ugyan akkor, midőn a’ kápolnát rakatta, Életét is ezen Homlok írás alatt kiadta:

„ Alamisnás Sz. Jánosnak Alexandriai Pátriárkának Élete, melly, egy régi, Atyák életekről költ Írásból, szóról szóra szedetett, és négy : úgy mint Deák, Német, Magyar, Tót nyelven a' Posonyiaknak hasznára, kiknél a’ neveztetett Szentnek Teste nyugszik, ki bocsátatott 17Z2-dik esztendőben Royer János Pál betűivel.“ 8-ad Rétben. — Az Elöljáró Beszédben „Egész száz esztendeje annak , úgy mond , hogy ama nagy Esztergami Érsek, és Anyaszentegyháznak Cardinállya Pázmány Péter, Alamisnás Sz. Jánosnak Alexandriai Pátriárkának testét, a Posonyi Káptalomhoz tartozandó Sz. Márton Püspök emlikezetíre épiieiett Templomban, bala felől a fő oltárnak, nagy faragott márvány kővel, melly alatt azon Sz. Test nyugodott, buzgó áitatosságból tisztelte.“ —

Buda várának szerentsés meg vétele után a’ Polgárság ezt a1 Sz. Tetemet viszsza kívánta ; de az egészben nem részesülhetett, hanem tsak egyik lába Fejét nyerhette meg, melly jelenkorig a’ Fö Megyés Szent-egyházban tiszteltetik. *

A’ mit Phaedrus III. könyvének elöljáró beszédében írt Eutychusnak, azzal fejezem be Pázmány Péter élete leírását, mindegyik jó szándékú Hazafit bizodalmasan föl - szólítván :* „Induxi te ad legendum; sincerum mihi, _

Candore noto, reddas iudicium, peto.“