Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
205 kán nyerhet, bár azt többen is tanúsítanák. „Lásd Kelemen Inat. Jur.Iíung. privati IV. k. 117. és köv. §.“ III. CZIKK. Az Egyház-polgári perről. 259. §. A per határozata. Pernek azon a törvényben vagy szokásban alapult működés mintáját nevezzük, mellynél fogva törvényes bíró előtt az igazságot kieszközölve jogunkat védelmezzük. ítélet alatt pedig a föl és alperes közti ügynek a törvényes biró általi meghányatását ért' jük. A papi törvényszéken folyó pert egyházinak mondjuk. Ez majd lelki, ha lelki ügyek felől miilyenek a szentségek stb tarta- tik; majd ideigi ha a honi törvények engedelméből ideigiekről foly a pör. Továbbá majd személyes, például ha szabálytalanságról t*r- tatik, majd vagyonos melly az utódokra átszáll. Továbbá majd polgári majd büntető. Amaz külön egyén hasznát tárgyalja; emez a bűnt és büntetés szabását érdekli. A mindkettőbül összeszőttet vegyesnek mondjuk. A per azonkívül lehet kérelmi vagy birtoki. Amabban a tulajdonról, emebben pedig a birtok régiebb tetleges tartásáról vagy annak mostani nyugalmas bírásáról kereset indit- tatik.Továbbá a per majd kereseti (conventionis)]majd viszkereseti (reconventionis). Abban a fölperes indít port, ebben az alperes kel ki a fölperes ellen. Azután a per vagy első, vagy második birósági. Amaz az első biró előtt indittatik,emez fölebbviteli utón a fölbiró- hoz vitetik *). Elvégre a per majd rendes majd rövid folyású vagy öszveges. Az elsőben a pör lényegei és ünnepélyei megtartatnak» a másodikban emezek elhagyásával csak amazok léptetnek foga' natba. Cap. 2. de judic. in Clem, et cap. 1. de verbor. signif. ibid. 2tiO. « Azidézés. A hűtelenség s fölségsértés eseteit kivéve *), kiscm tartozik i- dézetleniil pörben megjelenni, és ennél fogva inegidézés előtt kisem marasztaltathatik le, személyében vagy birtokában károsittatva*). l) l) 3. fej. afölebbv. in 6. 2) 1715. 7. t. ez. 3) II. András 2. t, ez. és Hármk. 1. r. 9. czím, és 1613.34. t. ez.
