Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
283 > áshatni Dr. Jos. Scheill die geistliche Gerichtsbarkeit Kitzingen am Main. 1833. 1. Th. §. 17. von den Notarien Frey idézett műn* kaja V. kötetében. 248. §. A szentszéki ügyved. Ámbár a bűnök kiirtására és az erkölcsök javítására az egyházitörvények a bírót rendelik* »), mindazáltal honunk törvényei nem engedvén, hogy a fölperes ugyanazon ügyben biró is legyen * °), azért a polgári itélőszék mintája szerint* *) a szentszéknél is ügyvédnek lennie kell, ki a viszálkodásos ügyeket jogilag elintézze, és ha valami törvény ellen történnék, az ellen óvakodjék. Honunkban ezen hivatalra, ollyan [választatni szokott, ki a polgári törvényszékeknél is ügyvéd tisztének megfelelni képes. Illy ügyvédek bár a polgári törvényszékek előtt a szokott esküt letették, ezt mindazáltal a lelki törvényszék előtt is letenni kötelesek, azután mindkét törvényszék ügyvédeinek méltán neveztetve. Ezek értesítő szavazattal bírván az egyházi gyűlésben helyet foglalnak, de nem egy asztalnál az ülnökökkel hanem külön. Továbbá ezen ülési jogukat kevesen gyakorolják a megyékben, csak akkor jelenvén meg a gyűlésen, midőn jelenlétük valamelly hivatalos tárgy miatt megkivántatik, miről a jegyző őket értesíteni szokta. Az ügyvéd kötelessége: a megyés püspök, és egyházi gyűlés tekintélyét szóval és írással védeni; az egyházi gyűléstől reá bízott egyházak, kórházak, ájtatos alapítványok, kisdedek, idegenek, árvák, és minden ügyüket nem védhetőknek pereit előmozdítani, a felek perébe a dolog illendősége szerint magát beavatni, botrányok miatt büntetést a szentszéktől kérni, tulajdon hatalmuknál fogva elvált házasokat per által együttlakásra kényszeríteni. 249. §. Á házasság védője. Magyarhon minden egyházi törvényszékei bevették XIV.Be- nedek: „Dei Miseratione“ rendeletét, melly parancsolja, hogy a házasság kötelékére nézve föloldottnak ne tartassék előbb, mint 29 * 29) 1. féj. a rendes biró tisztjéről. 30) Hármk. II. r. 82. czím. 31) 1500» 34. t. ez.
